Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján
Gondolatok néhány Csontváry-kép apropóján A Pillangók és a madárképek Kosztka Tivadar úgy a katalógusaiban, mint az önéletrajzában az 1893-ra datált Pillangók című képet nevezi meg első olajfestményeként. Hasonlóképpen erre az időszakra teszi ismert madár- és állatképeinek elkészítését is. Az ezeket elemző szerzők megegyeznek abban, hogy a művek preparátumokról, kitömött madarakról készültek, s Csontváry azokat helyezte be természeti környezetbe. Kérdésként merült, merülhet fel, vajon honnan származtak a modellként használt preparátumok. Az egyik lehetséges forrásnak öcs- cse, László gyűjtését tarják, aki amatőr ornitológus, a Madártani Intézet rendes megfigyelője volt. Évtizedeken át küldött madártani adatokat az intézetbe, és vadászott is. Az Aquil című lapban közzétett írásaiból tudjuk, hogy „1894. május 3-án Gács határában egy hím vörösfejű gébicset lőtt, amelyet saját gyűjteménye számára kikészíttetett, majd a preparátumot - mint a faj első hazai bizonyító példányát - később a Nemzeti Múzeum állattárának ajánlotta fel".237 Egy másik lehetséges és kézenfekvő forrás a Losonci Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Kosztka Tivadarnak számos alkalommal volt lehetősége találkozni tanáraival, Gresits Miksával és Ambrus Mórral - ha máshol nem, hát az FNKE összejövetelein, Malesevics Emil írásait pedig a Losonc és Vidékében olvashatta. A gimnázium évente jelentette meg értesítőit, amelyekben részletesen beszámolt szertárai gyarapodásáról is. A természetrajzi szertárban az 1890/91-es tanév végén 3836 darab tárgy, tanszer és eszköz volt, beleértve az év folyamán kapott tizennégy kitömött madarat. Az 1891/92-es tanévben újabb tizennyolc kitömött madarat jegyeznek, de kaptak emberi embriókat és az Északi-tengerből származó kagylókat is. A szertár 1893/94-ben már 4061 eszközt és tárgyat őrzött.238 A szertár kezelője Malesevics Emil, aki a helyi sajtóban megjelent írásai (például meteorológiai megfigyelések) mellett több értékes tanulmányt is közzétett a gimnáziumi értesítőkben. Közülük az egyik legérdekesebb az 1891/92-es „Losonc faunája".239 Idézzük ennek néhány, a madárképekkel is kapcsolatba hozható részletét: „Aves (Madarak) Falconidae (Sólyomfélék). Buleo vulgaris Bechst... Egerésző ölyű igen gyakori... B. lagopus L. Gatyás ölyű. 1879-ben Pongrácz György úr lőtt Videfalva körül... Astur palumbari- us L. Héja Az apró majorságok körül gyakori". Brehm „Állatok világa" cí237 Hadarics Tibor: Csontváry madarai. Madártávlat, 2009 nyár, 26-28. p. 238 A gimnázium idézett évfolyamú értesítői alapján. 239 MALESEVICS Emil állami főgimnáziumi rendes tanár: Losonc faunája. In: A Losonci Magy. Kir. Állami Főgimnázium értesítője 1891/92. Közli: Gresits Miksa igazgató. 73
