Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Kosztka Tivadar – Gács gyógyszerésze a nógrádi közéletben

Még nincs egy éve, s mondhatni egész büszke önérzettel, miszerint Gács két évvel előtthöz képest - a még hátramaradt fazekasok levonásával ma e kis község, ahol a magyar szó ritka volt, mint a fehér holló, mert még a csekély számú intelligencia is németül érintkezett - teljesen átalakulván: magyar dalt, magyar műkedvelői előadásokat s a magyar szót olyanok ajkairól is már hallani, akiktől nem is volt várható, hogy még magyarul beszélnek.

S ezzel megszűnt a tót színház, úgynevezett »Divadló«, a tót műkedvelők hódítása elmaradt, s volt idő, ahol a nagydob ébresztett fel az éjjeli nyugalomból, mert »Faust«-ot adták elő a tót atyafiak. S mióta ezen ördögök nem kísértenek, azóta az egész vidéken megindult a mozgalom egy magyar közművelődési egyesület létesítésére, s e tekintetben Gács már első helyet foglal el, s ma a Felső-Nógrád Megyei Közművelődési Egyesületnek 50-nél több alapító, 400-nál több rendes s számtalan pártoló tagja is van.

Mi, modern haladásnak s a magyar állameszmének rendíthetetlen harcosai, elvben kimondtuk azt is, hogy Gács s a vidék csak úgy nyerhető meg teljesen, ha az óvodákon kezdjük, s erre Gács községet elsősorban a nagy közlekedőpontja miatt is alkalmasnak találtuk... Gács község az iskolával szemben is passzívan viselkedett, az óvodáról tudni sem akart, s így ezzel egy olyan akadály gördült utunkba, ha nincs velünk az életrevaló nemes plébános, aki az efféle kifogásoktól meg nem ijedve, annál inkább bátrabban hozzálátott az anyagi erő gyűjtéséhez, mely nélkül nem tudni, mikor jutunk célhoz."87

Kosztka 1886 júliusában az ásványvízraktárral kiegészített gyógyszer- tárát, annak kínálatát a „legjobbat legolcsóbban" elvre alapozva, a „fürdőidény beálltával a szenvedő közönség érdekébe" szerette volna állítani. A Losonc és Vidékében, valamint a Nógrádi Lapokban többször közzétett hirdetésének tartalma napjainkban is megállná a helyét: „... gyógyszertáramban ezentúl a természetes ásványvíz eddig forgalomban lévő mindenféleségei a legfrissebb töltésben, a budapesti piaci áron megszerezhetők... Megrendelések postával naponta, vasúttal hetente egyszer eszközöltetnek." Az üdülőközönségnek zsírnövelő erősítőszerül melegen ajánlotta a magyar konyakot literenként 1-1,50 forintért, a franciát pedig 6 forintig terjedő áron és jó minőségben. Ajánlatai között szerepelt a minőségét és jutányos árát tekintve is „egész Magyarországon feltűnést keltett" bor szesz, és az ezzel készült gyógyszerek: „a sósborszesz, a hangyaszesz, a mustárszesz, menta-, borókaszesz, levendula-, cukor-, rózsaszesz és az általánosan ismert gácsi keserű, melyekkel minden néven nevezendő gyári vagy kereskedő reklám háttérbe szorul s versenyképtelen". Önbizalomtól nem mentes hirdetését így zárja: „Az idők változnak, változni kell mindennek, s a régi szokás ma ezen téren is a köz87 Kosztka Tivadar: Gács, 1886. június hava. Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1886. július 4., 2-3. p.

34