Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Válogatás Kosztka Tivadar sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból
Rövid időre tisztában voltam a helyzettel, s meg voltam teljesen lepetve és áthatva, hogy szegény a vidék, s a szegény földhöz tapadt nép képes legyen 20-30 forintot orvosra, gyógyszerre költeni? Ez mégiscsak sok! Figyelőállást foglaltam el, s azt tapasztaltam, hogy a jelentkező betegeket a község végén már a kuruzslók fogadják; s hol egyik, hol a másik kocsmába vagy a bábához viszik mellékutakon, elkísérve felszerelik s a pénztől kifosztják, legföljebb 2 krajcárért olyasmiért küldték a gyógyszertárba, mi alig érthető volt. Nem telt bele két hónap, télen történt, s én kiismertem ellenfeleim fegyvereit, kiismertem a gyengeségüket s hallgattam. Előbb a gyógyszertárt oly karba helyeztem, hogy mindenkinek feltűnt, s hogy mi kívánnivaló sem maradt fenn; egy sebészi, egy specialitás s három belgyógyászati szakaszra osztám fel, s mindent, amit gyógyszertárban láttam a külföldön, még a citromot sem véve ki, megszereztem, lehetőleg első vagy második kézből, s nem kellett kárral adnom a házi szereket, s ellenfeleimmel bátran kiállhattam a versenyt; árjegyzéket küldtem a vidékre, elvül tűzvén ki e jelmondatot: „szerezzük be a legjobbat legolcsóbban", és nem sopánkodtam azon, hogy a nagyközönség pártfogása meddő, de nem is volt már szükség kuruzslókra, kiknek hátat fordított a közönség, s így senki segélyére sem voltam kényszerülve, aki megvédjen a szolgabírák zaklatásaitól, kik eltiltottak valamennyi szeszt tartalmazó gyógyszernek vény nélküli kiszolgálásától, s ezt az alispáni hivatal is helybenhagyta. De mert nemcsak a jog, hanem a kötelesség érzete, állásom s a gyógyszertár jó hírneve hátrálásban nem akadályozott, nem tágítottam, s a vidéknek közönségét úgy a cseppekkel, mint a sós és só nélküli borszesszel, úgy a nadályokkal, mint a gyógyfüvekkel megnyertem, s himlőbetegeknél a citrommal való ku- ruzslásnak is véget vetettem, mert ezeket a legjobb minőségben a gyógyszertárban olcsóbban szerzi be a nagyközönség. A fent jelzett per alapja az, hogy ahány liter borszeszt behozok, oly mérvű regálecsonkítást követek el; ezen ügy ügyvédem kezében van, s jelenleg a Belügyminisztériumnál; remélhetőleg nemsokára le is jön, mert másfél év óta ki vagyok téve a kellemetlenségnek, a rágalomnak, de hiába, az a tudat serkentett, hogy ha a kuruzslókat el nem némítom, el kell buknom; s így a közegészségügynek határozott előnyére úgy a gyógyszertárnak, mint saját egzisztenciámnak biztos alapot szereztem. Elégtételképpen azt nyertem első évben, hogy körülbelül 1600 forint értékű vény kiszolgálása mellett a forgalom 3782 forint 85 krajcár volt. Folyó évben pedig az orvosi vényekkel valószínű 4000 forint lesz a forgalom. Gács, 1886. december 28-án Csontossy 163
