Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Bevezető
Bevezető Kosztka Tivadar emlékirataiban nagyon szűkszavúan emlékezik meg gácsi és nógrádi tartózkodásáról. Jószerével csak 1884-es érkezésének és 1894-es távozásának időpontját említi azzal, hogy addigra sikerült olyan feltételeket teremtenie, amelyek anyagi függetlenséget biztosítottak a számára. Ha tudjuk, hogy vele azonos, vagy tőle lényegesen nagyobb közéleti aktivitást kifejtő kortársai is hasonlóképpen hallgatnak életük részleteiről, kijelenthetjük, hogy ebben nincs semmi rendkívüli. Aki foglalkozott már irodalmi, történeti kutatásokkal, az pontosan tudja, hogy - kevés kivétellel - éppen a személyi sorsok, életutak feltérképezése az egyik legnehezebb feladat. Minden bizonnyal könnyebb lenne a helyzet, ha megmaradtak volna azok a gácsi padláson rekedt iratok, vázlatok, a gyógyszertár működésére vonatkozó jegyzőkönyvek és dokumentumok (nem szólva a festményekről), amelyeket a patika épületének későbbi tulajdonosa kidobott, illetve egyszerűen elégetett a ház udvarán. Könnyebb lenne a helyzet akkor is, ha meglennének a gácsi képviselő-testület, a Nógrád vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvei, a losonci járásbíróság iratai, az egyesületek dokumentumai. Azonban sajnálatos módon ezek sincsenek meg. Csontváry egy olyan időszakban érkezett Gácsra és Nógrádba, amelyet a megye aranykorának is nevezhetünk. Ez éppúgy érvényes a kulturális és társadalmi közéletre, mint az oktatásra, a sajtóra és a művészeti életre is. Hosszú a közéleti személyiségek listája. Fábry János (1830-1907, természettudós, tanár, a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum igazgatója), Kunszt János (1831-1909, botanikus, takarékpénztári hivatalnok), Malesevics Emil (1856-1911, a losonci gimnázium tanára, meteorológus), Gresits Miksa (1843- 1903, a losonci gimnázium tanára, majd igazgatója),3 Ambrus Mór (1845-1912, a losonci gimnázium tanára), Plichta Soma (1832-1924, kiváló orvos), Sztudin- ka Ferenc (1856-191?, az ipartörténet kutatója, lapszerkesztő), Kubányi Lajos (1885-1912, festőművész), Búsbak Ádám (1816-1899, kereskedő, az evangélikus egyház oszlopos tagja), Pékár Lajos (1810-1902, evangélikus lelkész, orvos), Asbóth János (1845-1911, politikus, utazó), Hubay Jenő (1858-1937, hegedűművész), a Forgách család több tagja csak néhány azon személyek közül, akik (részben) Kosztka Tivadarral azonos időben éltek és alkottak itt, és jelentették meg olykor heves vitákat kiváltó írásaikat. 3 Sok egyéb mellett az ő érdeme például a Losoncon élt Kármán család és Kármán József, valamint a Losoncon nyugvó Sükey Károly (az 1848-as márciusi ifjak egyike) emlékhelyeinek kialakítása, amelyek azután fontos részei lettek a losonci magyar közösség értékeinek. 13