Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)
1687
Nógrád vármegye közgyűlése és haszonbérleti széke 1687. május 5. Gács vára 198. (IV. 281.) Jóllehet a mai időpontot törvényszék tartására tűzték ki, azt a jegyző távolléte miatt más alkalmasabb napra halasztották, és helyette haszonbérleti széket tartottak. 199. (IV. 281-282.) Először és mindenekelőtt Skerlecz György (admodum reverendus), az esztergomi érsek, herceg Széchényi György (celsissimus ac reverendissimus) haszonbérlője a megye egyetemének színe elé járulva jelentést tesz a neki átengedett haszonbérlésről, bemutatva az érsek megbízó- levelét (credentionales), amit méltó tisztelettel átolvastak, és amihez a megye az ország szentesített törvényei által elfogadott gyakorlat szerint tartani fogja magát. 200. (IV. 282.) Dobay János alispán (generosus) és a mellé adott Darvas János (egregius), a minapi kisgyülésről a megye közönsége által Korponára, az újszerzeményi gondviselőhöz kiküldött követek, bemutatták a követjárásukról kimerítő részletességgel készített jelentésüket, amelyet a megye levéltárában helyeznek el. Minthogy a prefektus által követelt utasítás Eger megvívásától függ, nem lehet kellő foganatja, ezért hárítsák el és halasszák arra az időre, amikor Eger visszaszerzését sikerül majd teljesíteni. A köztes időre pedig azt határozták, hogy az ország előkelőit, a karokat és rendeket érintő igen nagyszabású teendőket kellő helyen, nevezetesen Magyarország nádorának, herceg Esterházy Pálnak (celsissimus), hasonlóképpen az ország kancellárjainak (illustrissimi) és másoknak, akikre tartozik, mély alázattal be kell mutatni, serényen közbenjárva, hogy ezen ügyeket az uralkodó (I. Lipót) elé tárják, és ne vonakodjanak ez ügyben bármi olyat fáradhatatlanul kérelmezni, amelyet üdvösnek gondolnak. 201. (IV. 282-283.) Az uralkodó 1687. február 26-án, Bécsben kelt rendeletének másolata, csatolt irataival együtt, amelyet az újszerzeményi gondviselő küldött a követek útján: I. Lipót (semper Augustus) kinyilvánítja császári és királyi kegyét minden rendű és rangú alattvalójának, különösen katonai tisztségviselőinek, tanácsosainak együtt és külön-külön. Közli, hogy ezen kegy megtestesítőjének Johannes Karl Greill de Greifenthalt (de Greiffenthall) nevezte ki a török kezeiből isteni segítséggel Szeged és Szolnok, valamint Hatvan és Nógrád körül visszaszerzett javakhoz, hogy mind a fent említett helyeken és vidéken a házakat, földeket és minden hozzá tartozó, a gazdálkodást illető javakat - az uralkodó legnagyobb kedvezésének megfelelően - az oda érkező lakosoknak tetszése szerint kiossza és elrendezze, továbbá a császári és királyi kamara érdekét a fent említett helyeken és a környéken a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa. 62
