Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)
1687
ni, és az alispán felhatalmazást kap, hogy megismervén az ügy valós mivoltát és az őket ért kárt, azt érdemben rendbe hozza és megtérítse. A Heves megyei alispán az előrebocsátottakról hiteles pecséttel ellátott bizonyságlevél kiadását kéri, jövendő biztosítékul az említett szegény nép számára. 177. (IV. 269.) A vármegye közönsége úgy határoz, hogy Doria márkinak (illustrissimus) a követek ajándékba ajánlanak fel egy pár ökröt. 178. (IV. 269.) Donatus hadnagynak 6 kila zabot juttatnak ajándékul. 179. (IV. 269.) Minthogy kiderült, hogy Gyürky Ferenc, a losonci paraszthadnagy néhány foglyot saját hatáskörében, az alispán tudta nélkül - kezességre - szabadon engedett, a vármegye közönsége úgy határoz, hogy katonai úton elő kell vezettetni, foglyul kell ejteni és bilincsbe verve kell beidézni. 180. (IV. 269.) A törvényszéket jelen hónap 5. és 6. napjára tűzik ki. 181. (IV. 269.) Parasztkapitánynak választják Korponay Jánost (egregius). 182. (IV. 269-272.) Perbeli egyezség, mely a kékkői és a divényi uradalmak között jött létre Brezova és Lest possessiók ügyében. Gyarmati Balassa Bálint, Hont vármegye főispánja, királyi kamarás és Korpona főkapitánya egyrészről, másfelől Hajniky Bezegh György, a divényi kincstári birtok jószágkormányzója (praefektus) tudtára adják mindenkinek, akiket illet, hogy mivel „sok rendbéli controversiák támadván az De- véni és Kékkői jószágbéli faluk határai közőt, el annyira, hogy sok vereke- déssek, emberek fogássi, marha hajtássok, és egyéb inconvenientiák történvén abbul sok törvénykezések következtének...", mindkét részről meg akarván előzni és igyekezvén elhárítani ezen összeférhetetlenségeket, szeptember 2. napjára kitűztek egy időpontot a divényi kastélyban, ahol megjelentek Némethy Pál (nemzetes és vitézlő) alispán, Pelargus György, ifjabb Mi- chalek Miklós szolgabírák, Gyöngyössy István, Szilassy András nógrádi esküdtek, hasonlóképpen Bulyovszky Ferenc, Heves és Külső-Szolnok vármegye jegyzője és Vrancsics György, a fent írt kincstári jószág tiszttartója. Jelen voltak maguk a két falu, Brezova és Lest lakosai is, akik előadták a közöttük támadt és kiváltképpen egy „na Diele" nevű helyen zajló határvillongások ügyét. Ez utóbbinak ugyan jogi úton nem szabhattak határt, de meg kell hogy előzzék a két falu között a veszekedéseket, marhahajtásokat, emberfogásokat és egyéb összeférhetetlenségeket. Addig is, amíg a két megye bírái ezekben meg nem egyeznek és bírói úton döntést nem hoznak, a közjó megőrzésére abban maradtak, hogy a két birtok között, szóban forgó helyen, erdőkben és szántóföldeken mind a két falunak legyen szabad legeltetési joga, marhajáratása azon megszorítással, hogy sem az erdőkben, sem más részeken ne lehessen fát vágni, csak ott, ami nem képezi vita tárgyát. Hasonlóképpen a vitás földeket ne lehessen szántani, sem vetni, se erdőirtásokat ne lehessen végezni, hanem ha valakinek szüksége lesz fára, keresse meg a földesurakat, s szerezzen engedélyt magának a mértékletes és saját szükséglet56
