Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1686

egész beszállásolásért egyszer s mindenkorra csak 200 forintjával kifizetendő porciót állapít meg, a többi elengedésével.

134. (IV. 249.) Közzéteszik a Szepesi Kamara másik, Caraffa generális (excellentissimus) rendelkezéséről tudósító levelét, hogy a magyar dénároknak az érméit az ország Dunán inneni és Dunán túli részeinek megállapított pénzlábához állítsák vissza olyannyira, hogy 5 dénár egy császári garasért vagy 2 poltúráért kerüljön elfogadásra úgy a császári katonaság, mint a lakosság által. A megyének szándékában áll a rendelkezést közzétennie, és tartani is kívánja magát hozzá.

135. (IV. 249.) Elrendelik, hogy a megyében tartózkodó valamennyi szabados nevét a szolgabírák írják össze, és erről a legelőbb tartandó közgyűlésen tegyenek jelentést.

136. (IV. 249-250.) Hogy a szolgabírák a porciók behajtásában minél könnyebben el tudjanak járni, a beszállásolás teljes idejére a következőket rendelik segítő beszedőknek: Pelargus György mellé Gyürky Ferencet, Ötvös Istvánt, ifjabb Balogh Mihályt, Rózsa Izsákot és Nagyvilkei Mihályt. Kántor Pál mellé Batta Pált és Király Györgyöt, Dovály István mellé pedig ifjabb Gellén Andrást.

137. (IV. 250.) Közzéteszik a kegyes emlékezetű III. Ferdinánd császár néhai Somodi Istvánnak (egregius) és rajta keresztül feleségének, Rudnik Ágnesnek 1642-ben, Bécsben kibocsátott kiváltság- (litterae privilegiales) és címereslevelét (litterae armales), amelyet már 1643-ban, Szabolcs (Zabolcz) megyében kihirdettek, és most némelyek jogos kételkedésének eloszlatására szintén Somodi István újra bemutatott beiktatásra. A vármegye közönsége a hűsége és engedelmessége iránti kellő tisztelettel Somodi Istvánt a megye igazi és kétségtelen nemeseinek sorába fogadta és sorolta. Egyszeri taksáját 15 dénárban állapítják meg.

138. (IV. 250.) Somodi Istvánt és Nagyvilkei Mihályt, miután letették a megfelelő esküt, a megye esküdtjei közé fogadják.

139. (IV. 250-251.) Minthogy Divény (Dévény) oppidum a porták szerinti kivetéshez ezt megelőzően a megye kebelében szokott hozzájárulni, és nem kevésbé hogy a megye kedvezése folytán bizonyos megfontolások miatt néhány év leforgása óta kedvezményekkel is bírt, a vármegye közönsége a beszállásolások miatti sürgető szükségletek miatt erre a városra is kivet 100 birodalmi tallért, amit Pelargus György szolgabírónak elengedhetetlenül be kell hajtani.

140. (IV. 251.) Mivel Kajali Pál (egregius) jegyzőnek a lerovásért járó évi fizetését, a 100 kila árpát Lőrinci possessio elnéptelenedése miatt természetben nem lehet kifizetni, ezért 140 forintot rendelnek, 40 forintot pedig Gyürky Ferenc szolgabírónak a borban járó fizetése gyanánt.

47