Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1686

res elleni új idézéssel újra kell kezdeni, a felperesnek pedig a zálogmegváltási eljárást - megőrizve a perrendtartást - újra kell indítania.

22. (IV. 174-182.) Pelargus György szolgabíró és ifjabb Balogh Mihály esküdt (egregii) jelentése alapján újra felvették a Patay, másképpen Borbély György (nobilis) felperes és Király György (nobilis) alperes közti peres eljárást, melyet bizonyos méltatlan, és a per során bőven ismertetett szavak miatt indítottak meg.

A felperes törvényes prokurátora, Ivanovics András (nobilis) az alperest ki kívánta kiáltatni a megye előtt. Miután a kikiáltás megtörtént, a felperes képviselője megjelent a megye előtt és előadta az alperes elleni keresetet. Eszerint a folyó 1686. esztendő február havának 5. napján Patay, másképpen Borbély György Losonc oppidumban időzve odament az idősebb Király Mátyás házának udvarára, és miközben más tisztességes emberekkel együtt oda lett rendelve, Király György, nem tudni, miféle megfontolásból, dühtől és indulattól felkorbácsolva, Patay, másképpen Borbély Györgyöt gyalázatos, rút és szitkozódó szavakkal illette. Különösképpen becsületének és tisztes megítélésének hátrányára a következőket mondta: „Tulok fejű, ördög adta, ördög teremptette, te loptad meg Király Mátthyás pénzét". Tolvaynak nevezte Patay Györgyöt jó hírének és tisztes állapotának nyilvánvaló sérelmére, nem tartva a nyelvváltság büntetésétől, amely büntetés alatt tiltott a törvénykönyvben. Becsületének rossz hírbe hozását Patay György semmiképpen sem akarta tűrni, és azt kívánta, hogy Király Györgyöt - a jog és igazság szerint - a Hármaskönyv II. részének 72. cikkelye9 alapján marasztalják el és büntessék meg, valamint az ítéletet hajtsák végre felette.

Király György alperes nevében annak törvényes prokurátora, Horváthy Gergely (nobilis) tiltakozott a felperes keresete ellen, azzal egyet nem értvén. Mindenekelőtt kérte a fentebb indított és felvett perrel kapcsolatos csatolt iratokat, tudniillik az idézéseket, az előadott keresetre történő megbízásokat és a felperes részéről benyújtott többi irat elővezetését és megtárgyalását, ahogy a szokásos gyakorlat ezt tanácsolja és az 1550. évi törvény 56. cikkelye10 kimondja. Hasznosnak látszik a védelem további bizonyítása miatt, hogy a küldő fél jövőbeni óvásáról is másolatot rendeljenek el.

Jegyzőkönyvbe vették az 1686. február 16-án, Gács várában, nevezetesen pedig Bulyovszky Ferenc (generosus) hivatalos helyiségében a Pelargus György szolgabíró és ifjabb Balogh Mihály esküdt által írott jelentést arról, hogy Patay Borbély György (nemzetes) kérelmére és Nógrád vármegye alispánja, Dobay János (nemzetes és vitézlő) megbízólevele által Király Györ9 „A nyelvváltságról és annak büntetéséről."

10 1. Ferdinánd 1550. évi dekrétuma (XIII.) 56. cikkely: „Az ügyvédszó visszavonása az ítélet meghozása előtt meg van engedve; a nagyobb hatalmaskodás öt esetében azonban nincs helye; és az okiratok párját egyszer kell kiadni."

17