Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1688

mást szerezvén Dubraviczky Mária valódi szándékáról, az említett 10 forintokat bírói úton annak rendje és módja szerint letette, és át is küldte a vele szemben Dubraviczky Mária kérésére eljáró bírákon keresztül. Eközben Dubraviczky Mária, nem törődve korábbi figyelmeztetésével és a pénzletétellel, a földet saját részére bevettette a tiltakozó súlyos kárára és ártalmára, és a tiltakozó ellen elrendelni szándékozott intés és tiltás dacára. Annak elkerülésére, hogy tiltakozóként azzal vádolják, hogy hallgatásával egyetért ezzel a merész és káros cselekedettel, ünnepélyesen tiltakozást nyújt be, és eltiltja Dubraviczky Máriát a nevezett föld saját részére történő bármiféle használatától. Ragaszkodik a Dubraviczky Mária kérésére ellene irányuló figyelmeztetéshez és eltiltáshoz, és következésképpen a pénz bírói kezekhez történt letételéhez, valamint megőrzi magának jogai megvédésének minden megengedett útját és lehetőségét, hogy Dubraviczky Mária ellenében annak rendje és módja szerint eljárjon a jogos önvédelem eszközét is igénybe véve. Minderről bizonyságlevél kiadását kéri.

513. (IV. 440.) Fejérpataky László (egregius) nevében és személyében törvényes prokurátora, Ivanovics András (nobilis) egy bizonyos idősebb Némák Istvánnal szemben fennálló és 210 forintra rugó világos adósság behajtására (amely az idézőlevélben bővebben fel van tüntetve), követeli Bu- lyovszky Ferenc alispán (generosus) kiküldését a maga mellé vett szolgabí- rákkal és esküdtekkel együtt.

514. (IV. 440-441.) Ellentmondás: Ferenczy Péter (nobilis) saját nevében és személyében a vármegye közönsége előtt előadja, hogy az elmúlt időkben ifjabb Prokopy Györgytől (providus) és anyjától egy bizonyos összegért megvett egy Losonc oppidumban fekvő házat és telket, amely gróf Forgách Adám (illustrissimus) telkére néz, és Szíjgyártó (Szigyártó) Istvánéval szomszédos. A házat mindig is ténylegesen ott tartózkodva békésen és zavartalanul lakta, és ez idő leforgása alatt vele szemben senki semmilyen követelést nem támasztott. Ehhez képest Prokopy György - mindenféle figyelmeztetés mellőzésével és az ellentmondó sérelmére - körülbelül a Szent Kereszt ünnepének táján újra eladta e terület középső részét 10 forintért Szíjgyártó (Szigyártó) Istvánnak. Szíjgyártónak pedig gondja volt rá, hogy egy erről a vásárlásról szóló, Losonc oppidum pecsétjével ellátott kötelezőlevéllel (litterae obligatoriae) be legyen iktatva az említett földterület birtokába. Mivel azonban az ország törvénye szerint Ferenczyt több jog illeti meg, a vármegye színe előtt ünnepélyes tiltakozásával ezt a vásárlást semmisnek és érvénytelennek tartja a pénz elvesztésével együtt, melyről bizonyságlevél kiadását kéri.

Szíjgyártó (Szigyártó) István viszontellentmondást terjeszt elő, másolatot kérve tiltakozásáról.

143