Jancsó Éva – Jusztin Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1686–1689 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 61. (Salgótarján, 2012)

1688

Az alperes - tiltakozást előadva - személyesen jelenik meg. Miután kiki­áltották és megjelent, a felperes prokurátora a szükséges jogi eszközökkel együtt megkapta a hozzájárulást, hogy prokurátori hatalmát a személyesen jelen lévő, gyilkossággal vádolt alperessel szemben fenntartsa. A vádat a következőképpen adja elő. Eszerint az 1688. esztendőben, úgy Mária meg­tisztulása ünnepének táján, miután néhai Sass András (egregius) bizonyos ügyeinek elintézésére Mulyadka possession szállt meg, és onnan visszain­dulva elérte Rapp possessiót (ott, ahol a rappiak házai vannak), és oda bé­kés szándékkal beállított, senkinek nem akarva rosszat, illetve senki sem rettegett attól, hogy neki valami bajt okozhat, az alperes, nem tudni, milyen megfontolástól hajtva, azt vette eszébe, hogy ártalmára legyen és megölje. Erre határozván magát, előre megfontolt gonoszságból, félretéve az isteni és emberi törvényeket, nem félt csőre töltött fegyverrel felszerelkezvén ráron­tani a felperes néhai urára, és kegyetlenül meggyilkolni, életétől megfoszta­ni a felperes nyilvánvaló és soha eléggé meg nem siratható gyászára. Mivel ez a szörnyű cselekedet fővesztés terhe mellett tiltott úgy az isteni, mint az ország törvényei, nevezetesen László király I. dekrétumának 82. cikkelye,36 az 1563. évi törvény 38. cikkelye,37 továbbá a Hármaskönyv I. részének 15. címe38 szerint, és a hasonló gyilkosságok elkövetőit az ott megnevezett bün­tetéssel szokták sújtani,39 a felperes prokurátora is azt kívánja, hogy a gyil­kost az előbb felsorolt törvények erejénél fogva a bennük foglalt büntetéssel, végső és végleges végrehajtással büntessék, de megtartja magának a további lépések lehetőségét is. Vattai Battha Ádám (nobilis) törvényes prokurátora, Ebeczky Tamás (no­bilis) az alperes személyes jelenlétében ünnepélyesen tiltakozik, nem értve egyet általában és külön pontjaiban sem a felperessel, sem szóban forgó ke­resetével, sem az eddig már előterjesztettekkel vagy ezután elővezetendők- kel, megőrizve magának mint prokurátornak a lehetőséget, hogy a maga he­lyén és idején biztosítsa jogait minden lehető úton és módon, és az 1550. évi törvény 56. cikkelye40 szerint másolat kiadását kívánja a felperes minden já­rulékosan benyújtott és előadott iratáról. A vármegye törvényszéke az ügyben a következő határozatot hozta: a másolatokat kiadják. Az ügyben kibocsátott törvényes meghagyás tartalma a következő: 36 Vélhetően Szent László király dekrétumai 2. könyvének 8. fejezete: „Az emberölésről." 37 I. Ferdinánd 1563. évi dekrétuma (XXL): „Rövid eljárás a szándékos gyilkosságnál." 38 „Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai királyi adományozás alá nem tar­toznak." 39 „...az ilyeneket csak főbenjáró ítélettel kell sújtani, a rablókat karóba húzni vagy ke­rékbe törni, a többieket pedig lenyakazni, tudniillik amint megérdemlik." 40 Lásd a 10. sz. lábjegyzetet. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom