Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
Előszó
pen kirobbantott felső-magyarországi nemesi felkelés lelepleződése és bukása. Az uralkodó a megyéhez írott, 1670. április 22-én kelt levelében a nógrádi nemességnek is szemére hányja, hogy az ő megkerülésével próbálták sérelmeiket orvosolni, s bár egyesek megtették, a továbbiakban határozottan óva inti őket a lázadókkal való bármiféle kapcsolat felvételétől. A megye válaszlevelében hűségéről biztosítja a császárt és kéri, hogy odaadásukért cserében biztosítsa számukra a közterhek alóli további mentességet. Természetesen az uralkodót sem a nógrádiak, sem más megyék nemeseinek hasonló hűségnyilatkozatai nem hatották meg, s kíméletlen megtorlásra szánta el magát, mely egyben remek alkalmat kínált a számára egy új, a lázadó rendiség erőit megtörő nyílt abszolutista kormányzás bevezetésére. Túl a felkelés értelmi szerzőinek kivégzésén, a nagy számban indított koncepciósnak nevezhető, egyenesen a résztvevők vagyonának megszerzését célzó pereken, a katonai rendteremtés keretében 10 000 fős német haderőt rendeltek a felkelésben részt vevő felső-magyarországi megyékbe, mely haderő eltartását I. Lipót 1671. március 21-ei pátensében teljes egészében Magyarországra hárította. Ezzel óriási teher nehezült az ország jobbágylakosságára, ugyanis az addig fizetett 2-4 forintos portánkénti adóhoz képest példátlanul magas, 80-100 forintnak megfelelő összeget róttak ki! Ezt még tovább tetézte, hogy ettől kezdve a főuraknak is fizetniük kellett a megyék és városok területén állomásozó katonaság eltartásáért. Ezzel a katonai terhek felosztása, a repar- titio elrendelése a több évszázados rendi hagyománnyal ellentétben már nem az országgyűlésen, szavazással, hanem felülről, határozati úton lett elrendelve. Ugyan néhány hónapra rá, 1671 júniusában az adót felére szállítják le, de az így keletkezett hiányt a gabona, a hús és a szeszes italok eladása után fizetendő fogyasztási adóval, úgynevezett accísaval pótolták. 1672 februárjában a nemességre további terhet, úgynevezett fejadót is kivetettek. Az abszolutizmus kiépítésének művét a régi kormányszervek félreállítá- sa tette teljessé. Először csak udvarhű, de magyar emberek kinevezésére került sor. Tényleges hatalmuk már ekkor sem volt, s háttérbe szorultak az itt állomásozó német katonaság vezetőivel szemben, míg 1673 márciusában formálisan is kikerültek a hatalomból a belügyek intézésére felállított új kormányszerv, a többségében német tagokból álló Gubernium létrehozásával. A következő tíz évből nem áll rendelkezésünkre kötet: Thököly Imre 1682. évi felső-magyarországi hadjárata során, Fülek várának ostromakor a vármegye levéltára a tűz martaléka lett, csak töredéke maradt az őrzött iratanyagnak. A megye utólag felelősségre vonta Gyürky Pál akkori jegyzőt, aki igazolta magát, tudniillik nem volt már ideje, sem lehetősége az iratanyagot az ostrom elől biztosabb helyre menekítenie. A következő kötet az 1683. november 27. és 1689. szeptember 5. közötti, nem hosszú, ám a megye életében igen nehéz időszakot öleli fel. Jelen kiad6
