Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1670
res ki tudja, miféle vakmerőségtől vezettetve arra vetemedett, hogy a felperest minden jogos ok nélkül igen alávaló szavakkal illesse, úgymint: „Én csudálom, hogy azt az Liszkay Miklóst, az beöcsületes Losonczi czéh maga köziben vette, holot eő nem tiszta beöcsületes személly, mert eő szalma koszorú, két pénz emberségű, hamis hitű, könnyen gazdagodt, mivel az Szé- csén Helvetica Confessionak egy ház fia lévén, hatvan eöt avagy hetven eöt forintját el tagadta és lopta; Szécsén várának árulója, attya annya hohar exe- qualt ember." Ezért a felperes a Hármaskönyv II. része 72. címében18 foglaltaknak megfelelően kívánja megbüntetését, tényleges végrehajtással. Az alperes jelen lévő törvényes prokurátora, Pelsőczy György (nobilis), előrebocsátva a jog szerint előrebocsátandókat, és fenntartva a jog szerint fenntartandókat, egyet nem értésével tiltakozik az előadottak ellen, és mindenről másolatot kér a csatolt iratokkal együtt. 68. (III. 38-40.) Michalek Miklós szolgabíró és Barsi János esküdt (egre- gii) jelentése szerint Némethy Pál alispán Füleken, 1670. február 17-én kelt levelében utasítja a szolgabírák egyikét, hogy egy esküdttel együtt menjen el Kovács András (nemes) házastársa, Telek Dorottya (Dorko) asszony (nemes) kérelmére perbe idézni, tudósítani, eltiltani, adósságot behajtani, s bí- róilag tanúbizonyságokat gyűjteni az ország törvényeinek megfelelően, és ha kell, intézkedjenek is. Michalek Miklós szolgabíró és Barsi János esküdt 1670. február 18-án Nagydaróc possession készítették el jelentésüket, miszerint megidézték Mihály Orsolya asszonyt (nemes), Kovács Pál (nemes) házastársát, akire nagydaróci házában találtak rá. Utasították, hogy jelenjen meg a vármegyei törvényszék színe előtt saját személyében vagy prokurátora útján. Miután a jelentéstétel megtörtént, felvették Telek Dorottya mint felperes perét, amelyet rágalmazás miatt indított Mihály Orsolya mint alperes ellen. A felperes helyett törvényes prokurátora, Pelsőczy György (nobilis) tiltakozással követeli az alperes kikiáltatását. Az alperes megjelenik és tiltakozást nyújt be. A felperes prokurátora előrebocsátván az előrebocsátandókat és fenntartva a jog szerint fenntartandókat előadja, hogy az elmúlt 1669. esztendőben, Szent István király ünnepének tájékán az alperest nem tudni, miféle vakmerőség vezette arra, hogy valakinek a jó hírnevét bemocskolja, és a felperest a következő tisztességtelen magyar szavakkal, kifejezésekkel: „nem hordoztak engem az boza fa alá, mint eötet a hires kurvát", és más hasonlókkal illesse annak súlyos sérelmére, mivel azok nem voltak igazak. Ezért a felperes ragaszkodik a hazai törvények által ilyen rágalmazások esetére kiszabott büntetéshez, a Hármaskönyv II. része 72. címében19 foglaltaknak megfelelően. 18 Lásd a 17. sz. lábjegyzetet. 19 Lásd a 17. sz. lábjegyzetet. 35