Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1685

is megakadályozta a visszatérítést, úgyhogy a megye nemhogy meg tudta volna szerezni az ellentételezést, hanem még az addig méltatlanul és rendellenesen követelt beszállásolási hátralékokat is kikényszerítette a szerencsétlen néptől. Odarendelte emberét, Oláh Jánost (egregius), és megparancsolta, hogy a hátralékot neki szolgáltassák be. Ennek okáért a követek kérjék meg Caprarát, hogy ne csak a Czobor-féle hátralékokat engedje el a megnyomorított népnek, de azon összeget is adassa vissza a megye tisztség- viselőinek, amelyet Oláh János már behajtott.

Ötödször: Minthogy mind a keresztény, mind a török foglyoknak faluról falura történő szállítása ingyenes, és kiváltképp a jelenkori zavargások idején az igen sok elhagyott falu miatt 7-8, vagy még több mérföldön át kell, hogy folytatódjon, a szerencsétlen lakosok számára ez módfelett bajos és megterhelő. Mivel közülük nem keveset a napi menetelés közben már megfosztottak állataiktól és kiraboltak, tartva a megkárosítástól vagy állataik levágásától, magukat fogják a szekerek elé, így az említett foglyokat igavonó barom gyanánt kénytelenek vinni és szállítani. Az ezentúl adódó hasonló fuvarozást a szerencsétlen nép megkönnyebbülésére a megye teljesen megszüntette és megtiltotta, úgyhogy aki jövőre a foglyokkal kereskedni akarna, kiszabadításukat saját költségén intézze. Ennek a megyei végzésnek a megerősítéséhez a követek igyekezzenek a generálistól beszerezni a kapitányokhoz szóló levelet.

Hatodszor: Minthogy a megye gondoskodni kíván a nép megmaradásáról és megoltalmazásáról, a rablókkal és köztörvényes bűnözőkkel szemben zsoldos hajdúkat akar felfogadni. A követek ezt is adják elő, nehogy némely rosszhiszemű emberek a hasonló katonafogadást rossz irányba magyarázzák.

Hetedszer: Miközben a mindennapi tapasztalat tanúsítja, hogy mennyire veszedelmes volt mindig is a keresztények és a törökök számára a szomszédság, a megye észrevette, hogy a törököknek szándékukban áll, hogy az egykori szécsényi erősséget újjáépítsék és belakják, hogy lehetővé váljon számukra, hogy a magyarok sarkában legyenek. Mivel a falak és a palánk nagyrészben érintetlen, és a javítása nem nagy munkával elvégezhető, ha ez megtörténik, ebből csalhatatlanul az egész vidék pusztulása és romok következnének. Ezért a követek kérjék, hogy ezt a helyet lássák el őrséggel, vagy rombolják le az egykori Szécsény praesidium falait és palánkját az alapokig, hogy még düledékei se maradjanak fenn, avagy más alkalmasabb módon gondoskodjanak ennek a bajnak az elhárításáról.

Nyolcadszor: A többi ügy elvégzését és előterjesztését a követek igyekezetére és jártasságára bízzák.

668. (IV. 117-118.) Tiltakozás: A vármegye közönsége előtt idősebb Balogh Mihály (nobilis), Kanizsai (Kanizai) Mária embere ünnepélyes tiltakozást, tiltást és kifogást terjeszt elő, miszerint az elmúlt 1684. évben Fejérpa- taky László (egregius) távollétében kiadta a fülekkelecsényi tizedbérlés por199