Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1685
váthi Disznóssy Ferencet (egregius), bizonyos mezei hadak lovaskapitányát az elmúlt tél folyamán néhány falu szállásolta el Nógrád megyében, s meg akarván nyugtatni magát, tanúságlevelet is kiadatott arról, hogy ugyanezen falvaknak és lakóinak semmi kényelmetlenséget, kárt és bajt nem okozott sem ő, sem katonái, és intézkedett, nehogy ilyen történjék. Ezen falvak között volt a nagyobb részben a Szent Korona tulajdonát képező Turopolya possessio is, amely szintén elismerte, hogy kiállítottak ilyen levelet Disznóssynak. Valójában ez a dolog messze másként van, és a valóságtól távol áll, az viszont kézzelfogható és szemmel látható, hogy Turopo- lyát óvatlanságuk miatt felégették, a többi possessiókat pedig mértékén túl sarcolták, bírságolták, és bevégezetlen szekerezésekkel és hosszú utakkal terhelték. Nyilvánvaló, hogy erről a már korábbi, a kapitány és katonasága ellenében lefolytatott vizsgálatáról és az okozott károkról a királyi jogügy- igazgató nem mulaszt majd el beszámolni, hírt adni, illetve Disznóssyt tájékoztatni. Ennélfogva kijelenti, hogy minden pontjában, záradékában és cikkelyében ellentmond a magyar Szent Korona és a kincstár jogaira hátrányosan kiadott tanúságleveleknek, azok érvénytelenek és jogtalanok, szemben minden méltányossággal és igazsággal. Sőt az ilyen hamis levelek elkövetőjével és kiadójával szemben fenntartja magának a lehetőséget, hogy gondoskodjék a kincstár jogairól és kártalanításáról. Kéri továbbá, hogy valakit a bírák és esküdtek közül küldjenek ki a vizsgálat elvégzésére. Tiltakozásáról, ellentmondásáról, a tanúság- és felmentőlevelek semmissé tételéről és érvénytelenítéséről bizonyságlevelet kér kiadatni. 652. (IV. 107-108.) Bemutatták Dióssy Mihály (egregius) jegyzőkönyvbe foglalandó elismervényét avagy bizonyságlevelét. Benicz Nagy István, Bu- lyovszky Ferenc, az egyesült Heves és Külső-Szolnok megyei alispán, Fejér- pataky László, az egyesült Heves és Külső-Szolnok megyei szolgabíró, vattai Battha Pál nógrádi szolgabíró elismerik és tudtára adják mindenkinek, akiket illet, hogy néhai Győry Pál (nemes) halála után ifjabb Győry Zsiga, Győry Ilona, Benicz Nagy István házastársa és maga Győry Zsiga némely ingóságokkal együtt Dióssy Mihály (nemzetes és vitézlő) gondnoksága alá kerültek. Győry Pált a török fogságba vetette, s mivel sebesült volt, ott érte a halál is. Győry Ilona asszony most ezen ingóságok visszaadását kívánja Di- óssytól, aki mindennel számot vetve e javakból ki is elégítette Győry Ilonát. Ezek tényét elismerve, mivel Győry Pálnak volt még 53 és Vi tallér adóssága a szetei lakosoknál (az ezt tanúsító levél Dióssynál van), akik ha bebizonyítják, hogy ezt már visszafizették Dióssynak, az kötelezi magát, hogy azt megtéríti Győry Ilonának. Ha pedig a szeteiek ezt bebizonyítani nem tudnák, Dióssy átadja a levelet Győry Ilonának, hogy az a törvény segítségével hajtsa be a jussát a szetei lakosokon. Dióssy arra is kötelezte magát, hogy Litvai [?] levelét is átadja Győry Ilonának, ha ez nem lenne meg, beszerzi a másolatát a szentbenedeki konvent194
