Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1685
603. (IV. 79.) Csorbái Ferenczy Péter megerősítette nemességét a vármegye közönsége előtt, ezzel felvették és befogadták az ország nemeseinek sorába. Taksája 11 dénár lesz. 604. (IV. 79.) A vármegye közönsége a számadások elkészítésére április 2. és 3. napját tűzte ki a megyei tisztségviselők számára, aminek a végrehajtására a főispán és a királyi kincstár embere, a Heves megyei alispán, továbbá Horváthy Gergely, Darvas János és azok lettek kiküldve, akiket az alispán még maga mellé tud venni. 605. (IV. 79-81.) A vármegye közönsége a közgyűlésen levelet intéz az uralkodóhoz, melyben előterjeszti, hogy miután Kollonich (Kolonicz) Ádám gróf (illustrissimus) csak 9 zászlóalj után nyújtott be kérelmet a besztercebányai hadi bizottmánynál téli beszállásolásra, melyek mind 100-100 lovasból állanak, Czobor Ádám gróf (illustrissimus) is elérte az említett hadbiztosságnál, hogy ebbe a folyamatos hadműveletektől máshol is, különösen pedig a kereszténység legutolsó védőbástyájának, az egykor az uralkodó kezén lévő Fülek praesidiumnak az ostromában igen feldúlt, felégetett s végső szükségre juttatott vármegyébe szállásolják be. I. Lipóttól, mint igen kegyes uralkodótól távol áll, hogy Czobor gróf alkalmazkodik-e, vagy akar-e alkalmazkodni a bizottmány rendeléséhez, a 9 zászlóaljhoz, vagy inkább a különböző végvárakból felduzzadt nagyobb számú katonasággal, nemcsak lovasokkal, de gyalogosokkal vonul be a megyébe, akiket a bizottmány előtt nem is említettek, és akik miatt a szerencsétlen nép igen nagy elnyomás alatt tengődik, és teljesen kimerült. Ennek következtében azután - a parancsban neki adottal ellentétben - a beszállásolásra szoruló zászlóaljak száma éppen 18-ra emelkedett, a katona- és lótartási porció pedig felment 3000-re, szemben a bizottmány rendelésével, melyet az elviselhetetlen igával terhelt és sújtott szerencsétlen nép a legkevésbé sem képes teljesíteni. Czobor gróf semmibe sem veszi, hogy így a megyét minden lényeges életlehetőségétől elzárja, és a legvégső pusztulásba és elhagyatottságba taszítja, annyira, hogy a minden vagyonától megfosztott nemesség sem képes a végső felkelésre uralkodójáért és haldokló hazájáért. Ráadásul a megye ismételt megkeresései semmi figyelmet nem kaptak Czobornál, egyszerűen félresöpörte őket. Mivel I. Lipót továbbra is szilárdan megmaradt nemcsak Magyarország, de minden távoli tartománya uralkodójának, így az egykor ismert Fülek praesidiumnak is, ahol a megye nemessége azelőtt a köz- és részgyűléseit, és székhelyét is tartotta, most mégis arra kényszerült, hogy közgyűlésének és törvényszékének helyétől megfosztottan éljen, de - gyenge állapotuk ellenére - ez azért nem akadályozta meg őket abban, hogy uralkodójuk rendelésére az elmúlt 1684. évben, a török elleni győzelmes háború alkalmával Buda ostromára személyesen felkeljenek, és nagy számban megjelenjenek, szüntelenül bizonyítva hűségüket. Ennélfogva még egyszer kérik az uralkodót, hogy orvosolja a besztercebányai bizottmány döntése ellenére idevezé180