Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1684

akivel legyen a Jóisten különös kegyelme, hogy a megye nyomorúságát segíthesse és segítse, és boldogulását erősíthesse és ténylegesen erősítse.

536. (IV. 38.) Dobay János alispán a négy megerősített szolgabíróval együtt leteszi az esküt.

537. (IV. 38.) Gyürky Pál (generosus) jegyző a megye ismételt biztatása után önként és jó szívvel vált meg hivatalától, helyére Kajali Pált választották a főispánnak és anyjának, az özvegy grófnőnek (excellentissima) az ajánlására, akit - miután letette az esküt - megerősítettek hivatalában.

538. (IV. 38-39.) Gyürky Pál (generosus) leköszönése után a vármegye közönsége előtt szomorúan előadta, hogy szívfájdalommal emlékezik a jegyző- sége idején jegyzőkönyvbe vett eseményekre, és a Fülek várának szerencsétlen pusztulása idején történt veszteségekre. Megerősítette, hogy ő semmiképpen nem volt oka a vár elvesztésének a következő okokból:

Először: Mivel már előre látszott a veszélye a fenyegető megszállásnak, nemcsak Gyürky Pál, de a megye is újra és újra kérte Koháry István (specta- bilis ac magnificus) főparancsnokot, előbb, minthogy a várat az ellenség elragadta volna, hogy vigyék biztonságosabb helyre a jegyzőkönyveket. Koháry István ezen kéréseknek nem adott helyt, és nem engedte az iratok átszállítását sem.

Másodszor: Mivel a megszállás és várfeladás idején a megszállt várbeliek Gyürky Pált küldték a megszállókhoz követként, olyan helyen volt, ahonnan sem a törökök, sem Thököly emberei nem engedték a várba egészen a megszállók távozásáig, sőt jótállók és más törökök által történt bebocsátása után sem, egészen addig, amíg az utolsó megszálló is el nem távozott a várból. A kapuból küldték el, amint saját dolgait akarta kivinni, s a Thökölyhez és a törökökhöz írott többszöri kérelmezés után sem volt képes elérni az említett iratok és a jegyzőkönyvek kijuttatását, amit a megye el is ismer. Ezért fáradozik feloldozásért a maga számára, és kér bizonyságlevelet büntetlenségéről, melynek kiadását a közgyűlés elhatározza.

539. (IV. 39.) Másodalispánnak Baratnaky Ferencet (generosus), aljegyzőnek Gyürky Istvánt választották meg, akiket - letevén az ünnepélyes és szokásos esküt - megerősítettek hivatalukban.

540. (IV. 39-41.) Vécsey Sándor és ifjabb Gyürky István (generosi), visz- szatérve pozsonyi követségükből, előadják a pozsonyi bizottmány 1684. február 28-án, az uralkodó kiküldött biztosa, a lotharingiai herceg és a mellé adott bizottmányi tagok nevében a megye követeinek kiadott és Maholányi János által aláírt rendeletét.

Minthogy a nógrádi követek a császár akaratának és január 12-én kibocsátott kegyes kiáltványának eleget tettek, és testületi hűségüket kellő tisztelettel eskütétel útján is megújították, továbbá magukat és elöljáróikat írásban arra kötelezték, hogy a császáruk és királyuk személye, háza vagy helyzete elleni bármiféle összeesküvést mindannyian és egyenként jelentenek, annak nyíltan

156