Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1684

sőt inkább saját megmaradásukon fáradoznak, és a szolgabíró javára sem akarnak semmit megítélni. Amíg ezek az erkölcstelen emberek nem hagynak fel panaszuk megis­métlésével a magyar kamara előtt, és nem szégyellik a megyét és tisztségvi­selőit igaztalanul vádolni, kérik a kamara tisztségviselőit, hogy példátlanul büntessék meg a nagyorosziakat. Mivel pedig közismert, hogy az adófizetésben mindig ellenkeztek, hogy elháríthassák a netán felmerülő ellenkezésüket, amikor ténylegesen ellene szegülnek a császári katonaság rájuk eső beszállásolásának, a kamara buzdít­sa őket arra, hogy ha idáig tudtak a megye rendelkezéséhez alkalmazkodni, ne térjenek ki a közös terhek viselése alól sem. Azonkívül ha a katonai beszál­lásolások kiosztásánál bármi alkalmatlanságot, hátrányt tapasztalnak majd, azt ne a megye, hanem a nagyorosziak vétkének és ellenállásának tudják be. Remélik, hogy a kamaránál nem fogják tovább engedni gyalázkodó panasz­kodásukat, de a kellő engedelmességre, a közjó előmozdítására és a rájuk há­ruló beszállásolás biztosítására fogják őket serkenteni és kényszeríteni. 504. (IV. 26-27.) A megye levele Rabatta (Rabattha) grófnak (excellentissi- mus, gratiosissimus): Először is szerencsés új évet kívánnak az uralkodó szol­gálatában tett erőfeszítéseik szerencsés előmenetelével együtt, és a sokat szen­vedett haza megmaradásának szentelve magukat, felajánlják szolgálataikat. Tudatják a gróffal, hogy kellő tisztelettel vették kézhez múlt év december 29. napján, Besztercebányán kiadott, I. Lipótnak a kereszténység közös ellensé­gén aratott igen dicsőséges győzelméről és az országlakosok iránt kinyilat­koztatott jámbor és atyai kegyességéről és pártfogásáról szóló levelét, amely­be minden, a felséges császári sas védőszárnyai alá járulót be akar fogadni, és igen jóságosán a török iga alól megszabadítottakat is vissza akar helyezni. Kifejezik soha el nem múló köszönetüket az uralkodónak méltatlan alatt­valói iránt igen kegyesen kinyilvánított hajlandóságáért. Boldog és hosszú uralkodást és az ellenségein aratott további győzelmeket kívánnak neki, és tartós jó szerencsét, hogy győztes fegyverei által leterítette a kereszténység muzulmán ellenségét, örök és eltörölhetetlen dicsőséget és emlékezetet sze­rezve magának az egész földkerekségen. A megye lakói mindannyian és egyenként elszántak alattvalói hűségükben, és biztosak abban, hogy I. Lipót kegyes és atyai gondoskodása és aggódása nem fog hiányozni, és meg fogja őrizni őket győztes fegyverei erejével az ellenséges támadásokkal szemben, megszabadítva a megyét a török torkából. Az uralkodó irántuk, mint mél­tatlanok iránt viseltetett kegyeiért és oltalmáért készen állnak hűséges szol­gálatát állhatatosan követni és előmozdítani a hódolt nemességgel együtt, és a győzedelmes fegyverektől erős kézzel magukat megszabadítani, és megóvni a török zsarnoktól, embertelen igájától és az újjáéledni készülő szolgaságtól. Nincs semmi kételyük afelől, hogy részük lesz majd az uralko­147

Next

/
Oldalképek
Tartalom