Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1684

nem az ellenséges támadások ellen a győztes fegyverek erejével meg tudják védeni és oltalmazni magukat, készek Őfelsége iránti hűséges szolgálatukat fegyvereikkel is bizonyítani, és Isten segítségével serényen szembeszállni az ellenséges próbálkozásokkal. Végezetül kérik a nádort, hogy közvetítse Őfelsége iránti hűségüket és ajánlja be őket császári és királyi kegyeibe.

Felbátorodva a nádor közbenjárása által, megdöngetik az uralkodó különös jósága révén előttük kitárt kapukat, bemutatják nyomorúságos ügyeiket, orvosságot kérnek rájuk, és biztosak abban, hogy ezen közvetítés nélkül mindezt nem tudnák hathatósan és gyorsan elérni.

A megye és a határos részek annyi nyomorúsággal és szerencsétlenséggel terheltek, hogy még megszámlálni is lehetetlen: nemrég a szécsényi (Szécsin), tavaly pedig a füleki erősséget szállta meg a vad török erőszak, legnagyobb részét pedig a német és lengyel, végül pedig a litván perzselte föl. A mindenétől, állataitól és megélhetési lehetőségeitől megfosztott lakosság csak gyászos képét mutathatja régi állapotának. Annyi különböző hadsereg és nép behatolása, át- és visszavonulása által a végsőkig kimerültek és tönkrementek, hogy azt az Isten után csak I. Lipót atyai kegye és jóindulata hozhatja majd valamikor vissza a számukra.

Jóllehet az ott élők igen csekély számú maradékai teljes pusztulásra jutottak, és a szerencsétlen köznépet úgy kifosztották, hogy már jobb sorsot nem találhat és várhat, csontjai pedig zörögnek az éhségtől, hogy bemutassák Őfelsége iránti jól ismert hűségüket, még e szélsőségesen siralmas szo- rongattatásaik közepette is 1000 katonatartási és 300 lótartási porciót kénytelenek teljesíteni, amely minden egyes hétre ... forintra rúg64 (a szénából és a zabból hihetetlen az ínség), úgyhogy a nyomorult nép a teljes és végső pusztulás felé közeledik a Szent Korona szembetűnő kárára. Ehhez a hatalmas teherhez még más vég nélküli nyomorúságok is járulnak, tudniillik a szécsényi, kékkői (Kékkeő), divényi (Divin), gácsi és ajnácskői (Aynaczkeő) erősségekben tartózkodó magyar katonaság méltatlan beszállásolása, bírságolások, verések, fosztogatások, prédálások, állatok elhajtása, az élelem erőszakos kicsikarása, a széna és abrak minden megkülönböztetés nélküli elszállítása (akárhol is találnak belőle), valamint áruba bocsátása, és a szokásoson felüli szállítások. A nádor közbenjárásával Őfelségétől remélik tehát legfőbb bajuk megszüntetését, mivel nem képesek a katonai végrehajtások lehetetlen követeléseit teljesíteni, miközben tisztségviselőik bebörtönzésével kényszerítik őket, akik már inkább kívánják maguknak a halált, mint az életet. Emellett a katonaság éjjel-nappal szüntelenül gyötri őket, és nem engednek semmit alkalmas érvelésükre sem, ugyanis - nem lévén tekintettel szélsőségesen nyomorult állapotukra - a mennyiséget előre szabják meg.

64 Az összeg nincs megadva.

145