Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1683

nére a hatalmasoknak kellett engedelmeskedniük. Tudják, hogy a nádor és Rabatta gróf előtt is nyilvánvaló, hogy bár igyekeztek ellenállni, mégis kénytelenek hordani a jármot, miközben égett bennük az uralkodó iránt kötelesség szikrája a hűségre és régi tiszteletre, amely csak az alkalomra, az órára és napra várt, hogy az ausztriai uralkodóház, melynek kegyes volta az egész világ előtt ismert, visszafogadhassa őket védőszárnyai alá. Végül a kívánt alkalom Őfelsége [I. Lipót] győzedelmes fegyvereivel felragyogott előttünk, amely megzavarta a török ellenséget, és a megyének is megmutatta az óhajtott alkalmat, és hadi sikerei dicsőségével együtt és egyenként visszaállította bennük az uralkodó iránti mély tiszteletet és a bennük izzó hűséget. Ennélfogva a megye követei útján a nádornak és a főparancsnoknak bemutatja és kinyilvánítja meg nem fogyatkozott hűségét, és ajánlja magát a császár és király kegyességébe. Alázatosan kérik, hogy Rabatta főparancsnok fogadja kegyesen és vegye pártfogásába követeit, továbbá tekintse őket Őfelsége hűséges alattvalóknak.

3. ) Nem szükséges ismét felsorolni, hogy mennyi panaszt zúdított a megye a fegyelmezetlen, és mindenütt az ország lakosait és a nyomorult népet különbség nélkül és mértéktelenül zaklató, károsító és szorongató végváriak miatt az uralkodóhoz, a különböző jogi fórumok elé és az ország előkelőihez, hisz ennek ténye ismert a főparancsnok előtt is. E féktelenség megza- bolázásának mindig megvolt a módszere, de a végrehajtást elmulasztották. Az efféle népség napról napra egyre többet merészel, és a pártütés adta vakmerőség közepette teljesen a zsákmányolásnak szentelve magát, sosem nyugszik, mindent kénye-kedve szerint cselekszik, elragadja más javait, a nemességet kirabolja, fenyegetőzik és különféle más kellemetlenségeket okoz, olyannyira, hogy sehol sem remélhető biztonság és nyugalom, csak ha maga az Isten, avagy Rabatta gróf gondoskodna úgy a nemesség, mint a szerencsétlen nép számára hathatós oltalomról és a katonaság megfékezéséről. Ezért a megye alázatosan esedezik, hogy a főparancsnok (sua excellen- tia) bocsásson ki egy, az összes vármegyéhez és végvárakhoz szóló pátenst, mellyel az efféle cselekedeteket szigorúan megtiltja, a szembeszegülőket pedig a megyék és a parasztság keze által mindenütt üldözni és elfogni, valamint az ország törvényei szerint megbüntetni rendeli.

4. ) Elkezdődött a Szécsényben (Szécsén) elhelyezett magyar katonaság által Nógrád vármegye meghódolt nemességének különbség nélküli kifosztása, mivel a Thököly (Theökeöli) gróf melletti felkelésre kényszerült, sőt az idősebb Gutái (Guttay) Istvánt, az egykor híres és nemes füleki katonát az ajnácskői (Aynacskeő) katonák, akik Vécsey Sándor parancsnoksága alá lettek rendelve, megfosztották lovaitól, fegyvereitől és egyéb javaitól. Ennélfogva kérik Rabatta grófot, hogy rendelje el és hagyja meg úgy a szécsényi tiszteknek, mint Vécsey Sándornak az elvett javak visszaadását.

131