A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
szakban, az egyiknek ráadásul volt egy Heves-Külső-Szolnok, Nógrád és Pest-Pilis- Solt vármegyékben aktív, Heves vármegyében szolgabírói (1664. márc 19-től), majd helyettes alispáni (1679-től), Pest-Pilis-Solt vármegyében pedig ezzel párhuzamosan esküdt ülnöki tisztet viselő Gyöngyösi István nevű tagja (fi682/83), ami komoly szakirodalmi zavarokhoz vezetett. A családot végleg Badics Ferenc irodalomtörténész azonosította, és a két személyre vonatkozó adatokat is ő választotta szét, általában sikerrel. (Badics 1928. Különösen: 8-21.) A jelen adat véleményünk szerint inkább a költő Gyöngyösi Istvánra vonatkozik, de a teljes bizonyosságtól messze vagyunk. Horváth/Gyöngyösi György és közeli rokona: Horváth/Gyöngyösi Mihály 1593. ápr. 30-án kapnak I. Rudolftól címeres nemeslevelet, amelyet 1595. ápr. 5-én hirdetnek ki Zemplén vármegye közgyűlésén. (Kempelen 1911-1932. 4. köt. 39. A pontos adatok: BADICS 1939. 11-12.) Gyöngyösi István az említett Horváth/Gyön- gyösi Mihály fiának: Horváth/Gyöngyösi János (11661/1662) Ung megyei birtokosnak, Ung vármegye esküdt ülnökének (1634-1649 biztosan) és Deák Katalinnak fia. Gyöngyösi István 1652-ben veszi feleségül a Gömör megyében birtokos Baranyai Gáspár leányát: Baranyai Ilonát (t i 668), majd 1674-ben Andrássy Miklós kraszna- horkai udvarában görgői Görgey Juditot (fl691). (BADICS 1939.12-17. 24. 64. Hecke- NAST 2005.172.) 1704. júl. 24-én hal meg Rozsnyón. (BADICS 1939. 110.) ♦ Gyöngyösi István Ungváron és Eperjesen, majd 1647 után Sárospatakon tanul, 1650-től a neves Comenius diákjaként, a kollégium nemesi tanulóinak anyakönyve szerint 1653-ig. (BADICS 1939.17-22.) Ha az adat helytálló, akkor nem ő az, akit 1652. jan. 29-én Nógrád vármegye esküdt ülnökévé választanak. (TÓTH 2001. No 1014.) 1653. jan. 4-én a mi Gyöngyösi Istvánunkat Gömör vármegye esküdt ülnökévé választják mint cset- neki birtokost. (BADICS 1939. 24.) Később Fülekre kerül, aminek háttere és időpontja teljesen homályos. Az első biztos pont, hogy 1658. márc. 24-én füleki seregbíró, Ko- háry István füleki és szécsényi (fő)kapitány familiárisaként. (MOL P 1992. 1. cs. 5. t. 1658/f. 1-2., THALY1873. 506-507. No. 1. BADICS 1939. 26-31. PÁLFFY1998. 257.) Minden bizonnyal még az év folyamán otthagyja tisztét, hiszen 1658-ban kezdi füleki seregbírói működését Oroszlányi István (ld. Oroszlányi Istvánnál), ám Füleken marad. Badics Ferenc Gyöngyösinek egy 1663. máj. 7-én Füleken kelt levele alapján tévesen azt feltételezte, hogy egészen 1663-ig betöltötte a füleki seregbírói tisztet. (Thaly 1872. 299-300.) Lehetséges, hogy ő az a Gyöngyösi István, aki 1659. máj. 16- án a Rákóczi-család nevében írja alá a Gyöngyös földesurai által a város számára kiadott statútumokat. (KOVÁCS 1984. 7.) 1663 késő nyarán/őszén Wesselényi Ferenc nádor szolgálatába áll mint „komornyik" (= bizalmas familiáris, „főember szolga"). 1667 után Wesselényi özvegyének, Széchy Máriának familiárisa. 1669 elejétől 1670- ig az özvegy balogi várának kapitánya. (Badics 1939. 35-50.) A másik Gyöngyösi István az, aki Heves-Külső Szolnok megye képviseletében részt vesz az 1670. jan. 24-én kezdődő kassai gyűlésén (BADICS 1939. 51-52. Tévesen: Pauler 1876. 1. köt. 305.), és szintén a másik Gyöngyösi az, akit 1670 júliusában Johann von Sporck tábornok utasítására ifj. (II.) Koháry István füleki (fő)kapitány letartóztat a Wesselé- nyi-féle „összeesküvéssel" kapcsolatban, és Füleken fogságban tart. (MERÉNYI 1903. 69. THALY 1872. 306-308.) 1670. szept. 1-én Sáros községben azonban a mi Gyöngyö- sink is kénytelen vallomást tenni az „összeesküvés" eseményeiről. (Badics 1939. 53.) 1672 és 1685 között szentkirályi Andrássy Miklósnak: Gömör vármegye főispánjának, jászkun főkapitánynak familiárisa, Krasznahorkán él. (uo. 59-74.) Gyöngyösi 314
