A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Istvánnal, akinek címeres nemeslevelét Nógrád vármegye 1655. júl. 26-án Losoncon összeült közgyűlése hirdette ki. (TÓTH 2001. No. 1369.) Olasz Szőcs István (n, v coll.)- Szócz/Szőcz Istvan/István, Olasz Szócs/SzóczJ Szűcz Istvan/István- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1661) 54,61-62,64,74,76,80,84,90,98- a seregszék próbálja eligazítani Szabó Mihállyal való vitáját (1660) 89- szécsényi tömlöctartó (1660) 89- seregszéki vizsgálat tömlöctartói mulasztásai kapcsán (1661) 96, 98 Azonos azzal a Pozsgai/Szőcs István nemes személlyel, aki egy 1656. nov. 28-án végzett szécsényi birtokbaiktatás tanúja, és aki annak Balassa Imre gyarmati (főkapitány nevében ellentmond. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) Az azonosítást többek között Koháry István egy 1660. okt. 12-én kelt adóslevele teszi egyértelművé, amelyben a hitelezőt előbb „Pozsgai Szőcs" vezetéknévvel illeti, majd az irathoz fűzött megjegyzésében „Olasz Szocs"-nek nevezi. (MOL X 7824. No. 7141.- C 1124. d. Az azonosításhoz még: MOL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 35.) ♦ Szécsényi lovaskatona. Egyike az 1650 júniusában Bács megyében portyázó szécsényi lovaskatonáknak. (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 193.) 1660 júliusában Gesztelyi Jánossal együtt ezer- hatszáz forintért vesz meg kótyavetyén egy budai török foglyot, ami arra utal, hogy jómódú volt. (JAKUS 1985a. 125.) A szécsényi vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló lovasként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Valószínűleg ő az a Szőcs István, akit 1668. júl. 11-én megerősítenek He- ves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 297.) ♦ 1659- ben Darvas Jánossal, Szalatnai Györggyel és Libercsey Mihállyal együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkapja a Bács megyei Pervanica/Perbanica (Perna- vicza), Rivica és Dionice birtokokat. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 23. Regeszta.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 33 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Ormándi Péter/kéthelyi/ (n, v/ nemz, v)- Ormandi Peter- a szécsényi seregszék összehívója (1660) 91, 97- a szécsényi seregszék külső tagja (1656) 16- szécsényi alkapitány (1660-1661) 74, 76, 82, 84, 86, 91-92, 97-98- szécsényi háza, a seregszék helyszíne (1660) 74, 76, 82, 84, 86, 97-98 (fl676-1682) A Zala megyei Ormándról származó Pozsony megyei nemesi család tagja. (NagyiváN 8. köt. 261. PONGRÁCZ 2008. 282-283. A név zalai eredetéhez: MÓL A 57. 3. köt. 808.) Ormándi Miklós (fl650 után) fia, Ormándi Péter (JT593 után) palotai kapitány és Thury Erzsébet unokája. (PONGRÁCZ 2008. 282.) Valószínűleg közeli rokona az az Ormándi János, aki 1590 és 1594 között győri végvidéki hadbíró, majd a 16. század végén bányavidéki hadbíró. (PÁLFFY 1995. 209. és 213.) Ormándi Péter 1676. máj. 25-én özvegy Kőrösmelléki Istvánná szabadszállási lakos kérvényben még élő személyként szerepel. (BÁNKÚTI 2000.166.) 1682. jún. 4-én Ormándi Pétert már néhaiként említik. (MOL A 57.17. köt. 302.) ♦ 1638. aug. 17. és 1642. szept. 24. között Ormándi Péter biztosan Batthyány Ádám négy lóval szolgáló udvari fa372
