A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
dő murányaljai bizalmas tanácskozásain, az 1667. febr. 28-án kezdődő besztercebányai törvényszak alatt, az 1668. aug. 18-án megnyílt szendrői gyűlésen és később is komoly szerepet vállal mind a titkos szervezkedésben, mind a rendek ettől független nyilvános akcióiban, sőt 1670 áprilisában csatlakozik a Felső-Magyarországon felkelést indító I. Rákóczi Ferenchez. (Pauler 1876. 1. köt. 101-102. 129-131. 163. 170. 200. 228. 239. 2. köt. 12-13. 77. etc.) 1667-1668-ban biztosan a Királyi Tábla esküdt ülnöke, (ld. az imént, illetve: FALLENBÜCHL 2002. 94.) 1669. aug. 13-án egy levélben említik, hogy az Abaúj megyei Mérán lakik. (IZSÉPY1962. 62.) Az ún. „ Wesse- lényi-féle összeesküvésben" való részvétele miatt 1670. júl. 12-én Kassán elfogják, és 1671-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék fő- és jószágvesztésre ítéli, majd az ítéletet módosítva kegyelmet kap, amely I. Lipót 1673. jún. 27-én kibocsátott kegyelmi levelével válik véglegessé. A kegyelem révén azonban elkobzott jószágainak csak felét nyeri vissza. (PAULER 1876. 2. köt. 94. 394-395. MOL A 57. 15. köt. 461-462.) A Sárospataki Református Kollégium 1667. márc. 27-én Pest-Pilis-Solt vármegyének írott levelében bejelenti, hogy „fautoruk és patronusuk": Fáy László útján szóban ü- zennek. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1668/No. 12.) ♦ 1647-ben az özvegy Reőthy Kata a következő jószágait sorolja fel egy jegyzékben (ezek egy része később Fáy László kizárólagos tulajdonába kerül): Heves megyében Ecséd egész falu, (Nagy)bátony falu fele és Felsőszólát határában három rét. Nógrád megyében Kápolnásragyolc (Radzov- ce, SK) fele, Egyházasragyolc (Radzovce, SK) puszta fele, Obást (Stará Basta, SK) negyede, Terbeléden (Trebel'ovce, SK) három jobbágy, Szécsényhalásziban egy házhely a rajta lakó zsellérrel, Becskén hét házhely, de osztatlanul a Ragyolci-rokonság- gal, Cered fele és Monosza puszta fele. Pest megyében (Pest)szentlőrinc egész falu, Örkény (puszta) fele és Újszász fele. Solt megyében Apostag népes falu fele, Dab népes falu öt házhely kivételével egészen, (Alsó- és Felső-)Szentkirály puszták fele, Pereg, Sári, Eső, Bial, Ordasháza és Kapufalva puszták/falvak harmadrésze, és Kiskőrös, Szentdemeter, Polkárt, Kecel, Tabd, (Solt)vadkert, Szentgyörgyegyháza, Szent- péterteleke, Orbágy, (Hajós)szentgyörgy, Dusnok, Doboka, Varajd, Hamisad, Czőki, Csorna, Szűcsi, Ács, Sepekház, Szeg, Szántótelek, Körtvélyesberek és Jacz (egész puszták?), végül Szabolcs megyében Nádudvaron házhelyek. (DERL C/64. 2b. 44. d. sine n.) 1658. márc. 20-án Reőthy Kata és fia: Fáy László új, a török által nem fenyegetett jószágok vásárlása érdekében zálogba adja a Nógrád megyei (Erdő)tar- csán bírt részbirtokát kürti Vámossy Istvánnak és feleségének. (DERL C/64. 2b. 31. d. 12. t. sine n.) 1661. ápr. 4-én Reőthy Erzsébet Nógrád és Heves vármegyei portióira vonatkozó minden jogát átengedi testvérének: Reőthy Katának annak a Zemplén megyei Sárospatakon, a Királyhegyen lévő szőlőjéért cserébe. (DERL C/64. 2b. 52. d. 2. t. No. 5.) 1661-ben Fáy László megörökli sógorának: Halmi Gábornak jószágait, köztük a Pest megyei Löb pusztában bírt portióját, amelyekre Wesselényi Ferenc nádortól adományt is nyer. (DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 5. SZAKÁLY 1981a. 295.) 1661-1662-ben perbe keveredik a birtokok egy része miatt Halmi Gábor egy másik rokonával: Thassy Mihállyal. 1662. jan. 19-én a vita békés megegyezéssel zárul, Thassy és családja megkapja Halmi Gábor Tass faluban lévő birtokrészének felét, Fáy László pedig annak másik felét, valamint a Solt megyei Halásztelek és (Szántó)- szentgyörgy illetve a Pest megyei Pilis pusztában lévő részjószágokat. A Solt megyei Hügye puszta is neki jut. (BOROSY 1983. No. 727-728. 751. BOROSY 1999. No. 243.) 1661-ben a Külső-Szolnok megyei Tiszapüspökiben (Szajolpüspöki) említik 296
