A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Nógrád vármegye 1663. évi nemesi összeírásában szerepel Kasza Györgyné, a füleki járás armalista özvegyei között, 12 dénáros összeggel. Valószínűleg nem rokona az az özvegy Kasza Györgyné, aki az 1658. évi összeírásban a kékkői járás kurialista özvegyei között szerepel. (Elképzelhető azonban, hogy a két Kasza Györgyné azonos, és ebben az esetben egyik sem az ő felesége, hiszen 1658-ban még életben volt, sőt, lehet, hogy a Szécsényi Erzsébetre vonatkozó adatot sem hozzá kell kapcsolnunk.) Kaszap Mihály - Kaszap Mihály- Kis Anna alperes ügyvédje (1658) 52 (*1613/14-fl672 előtt) Kaszap Mihály, és felesége: Kada Ilona, illetve fiuk Kaszap Jakab, illetve Mihály testvérei: Kaszap Jakab és István 1649. máj. 18-án kapnak nemeslevelet III. Ferdinándtól, amelyet 1652. jan. 29-én hirdetnek ki Nógrád vármegye Alsó- sztregován tartott részleges közgyűlésén. (Említés: NagyiváN 6. köt 118-119. A címeres nemeslevél Nagy Iván-féle másolata: NML XIV. 3. D/5. No. 29. A kihirdetésről szóló vármegyei jegyzőkönyvi bejegyzés: TÓTH 2001. No. 1031.) Egy 1654. márc. 3-án írt tanúvallatási jelentésben Kaszap Mihály kb. 40 évesként szerepel (BOROSY1998. No. 108.), egy 1657. jan. 9-én írottban pedig 44 évesként (uo. No. 134.), a két adat tehát egymást erősíti. 1672. febr. 19-én Kaszap Mihály már halott. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 297.) ♦ Egy 1672. évi tanúvallomás szerint a néhai Kaszap Mihály (n) 1653-1654 körül Nógrád vármegye esküdt ülnöke volt. (uo.) Az adatot megerősíti egy másik forrás: a már idézett, 1654. márc. 3-án Galgagyörkön folytatott tanúvallatásban Kaszap Mihály Jobbágyi faluban (Nógrád megye) lakó nemesként, Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY 1998. No. 108.) 1667. jan. 22-én Bélteki Pál említi egy levelében, hogy Kaszap Mihály (Kaszap Mulyko) fia török fogságban van. (MOL X 7824. No. 12384. - C1275. d.) ♦ Kaszap Mihály Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 15 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Kecskeméti Víg Mátyás ld. Víg Mátyás Kékedy Balázs/alsókékedi/ (nemz, v) - Also Kekedi Balas- tiltása a nagypöstényi halászatot illetően a seregszék előtt (1657) 27- nagypöstényi földbirtokos (1657) 27 (fl658. nov. végén) Az Abaúj vármegyéből származó Kékedy család tagja. (Nagyi- VÁN 6. köt 161-162. Részletesebben: CSOMA 1897. 316-320. A legpontosabb adatok: CABELLO-SlMON 1994. 200-207.) Kékedy Györgynek (fl613/l614): Bocskai István fejedelem nógrádi főispánjának (1605) és szentkirályi Andrássy Annának legidősebb fia. (Szluha Mártonnál tévesen Andrássy Kata szerepel: SZLUHA 2003. 1. köt. 31.) Edestestvéreivel: Kékedy Zsigmonddal, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem főudvarmesterével, illetve Kékedy Jánossal való 1627. jan. 29-én az atyai jószágokról tett osztálya egy átíró oklevélben. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 5.) 1628-ban Kékedy Balázs felesége Szegedy Anna (g) (uo.), 1657-ben (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) és halálakor (Sugár 2001. No. 139.) pedig Fekete Kata. Egy 1658. dec. 1-én kelt levélben említik Kékedy Balázs halálát. (PÁI.FFY 1995. 205.) ♦ Valószínűleg 1629. márc. 29-én Abaúj vármegye éves tisztújításakor teszi le esküjét mint a vármegye esküdt ülnöke. (KORPONAY 1878.162.) 1630-ban Kékedy Balázst Abaúj vármegye Alaghy Menyhért, 1636-ban pedig Homonnai Drugeth János felső-magyarországi főkapitányokhoz 329
