A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
gách Zsigmond nádor özvegyének: Pálffy Katának somoskői tiszttartója (udvarbírá- ja) (E napon kelt reversalisa: MOL P 287. Ser. I. Fase. K. No. 3.), és aki még 1627. nov. 8-án még somoskői udvarbíró (provisor). (MOL P 287. Ser. I. Fase. K. No. 79- 80.) És természetesen nem azonos Bethlen Gábor Nógrád vármegyébe betörő csapatainak egyik kapitányával: Egri Istvánnal, akit Rimay János említ egy 1623. szept. 21-én írott levelében. (ECKHARDT 1955. 405.) Egri István felesége Jakus Lajos kutatásai szerint Toldy Mihály kisebbik leánya, Toldy Anna, és így Budai Bornemisza Bolgár Pál sógora lenne. (JAKUS 1985b. 12.) Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1653-ban és 1655-ben mégis nemzetes Toldy Katát nevezi meg feleségeként. (TÓTH 2001. No. 1175. 1402. - Erre az információra építhetett Nagy Iván is. NAGYIVÁN 2. köt. 183.) Pest-Pilis-Solt vármegye irataiban pedig 1664-1665-ben és 1668-ban Toldy Kata szerepel özvegyeként. (BOROSY 2001. 227. BOROSY 1983. No. 927. Borosy 1984. No. 1208. Toldy Kata 1673-ban már Mattyasovszky Ferenc felesége: Horváth 1981. No. 268.) Ugyanakkor, nem valószínű, hogy a jegyzőkönyvek írói összekeverték volna a két lányt, hiszen Bornemisza felesége: Toldy Kata 1650 körül már halott volt. A források ismerete nélkül egyelőre azt kell feltételeznünk, hogy Jakus tévedett a keresztnévben, és a Toldy család ebben a néhány generációjában volt egy másik Toldy Kata is. (A Toldy családról, ám sok pontatlansággal: Nagy 1907. 114-116.) 1664. márc. 17-én Egri István még protestál Nógrád vármegye közgyűlése előtt (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 4.), 1664. nov. 15-én azonban Pápay János és Michalek Miklós már özvegyének ír levelet néhai férje hivatali adósságáról, 1664. dec. 11-én pedig az özvegy elszámoltatásáról hoz határozatot. (BOROSY 1983. No 876. BOROSY 2001. 227.) Valószínűleg már 1664. nov. 6-án is halott, amikor Egri Mártont szolgabíróvá választják. (uo. 867.) ♦ Egri Istvánt 1647. dec. 27-én Hont vármegye esküdt ülnökeként említik. (DERL C/64. 2b. 57. d. 8. t. No. 10.) 1648. ápr. 17-én Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY 1998. No. 38.) 1649 és 1656 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1649. ápr. 7. DERL C/64. 2b. 17. d. 4. t. No. 19. Utolsó adatunk: 1656 eleje. TÓTH 2001. No. 1410. Összesen ez a két adat.) 1649 és 1652 között biztosan Hont vármegye szolgabírája. (Első adatunk: 1649. ápr. 18. DERL C/64. 2b. 17. d. 4. t. No. 27. Köztes adataink: 1651. máj. 20. BOROSY 1998. No. 73. 1652. márc. 13. DERL C/64. 2b. 14. d. 3. t. No. 2. Utolsó adatunk: 1652. aug. 23. BOROSY 1998. No. 85.) 1656 és 1663 között biztosan Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírája. (Első adatunk: 1656. ápr. 20-án megerősítik tisztségében [tehát korábban is szolgabíró volt], BOROSY 1983. No. 271-2. Egy köztes adat: 1661. márc. 14-én NML IV. 1. b. 1. d. 1661/No. 3. Utolsó adatunk: 1663. júl. 3. BOROSY 1983. No. 845.) 1659. júl. 10-től biztosan a pilisi járásban működik, ifj. Ráday Andrást felváltva. (Borosy 1983. No. 554.) A tisztséget feltehetően 1664-ben bekövetkezett haláláig betöltötte, és 1664. nov. 6-án valószínűleg az ő helyére választották meg öccsét: Egri Mártont Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírájává. (Borosy 1983. No 867.) 1663. dec. 30-án Egri Istvánt Gömör vármegye esküdt ülnökeként említik. (ILLÉSY 1893b. 418.) 1632. jan. 3-án Egri István szomszédosként jelenik meg egy füleki birtokbaiktatáson. (MOL P 287. Ser. I. Fase. B. No. 195.) Budai Bornemissza Bolgár Pál 1651-ben nyilvánosan kétségbevonja nemességét, ami miatt Egri pert indít ellene Nógrád vármegye előtt. Mivel Egri nemes voltát megfelelően bizonyítja a törvényszék előtt, Budait 1653 áprilisában nyelvváltságra ítélik. (TÓTH 2001. No. 1037-1039. és No. 1175. SZA- KÁLY 2001. 446-447.) ♦ Pest, Nógrád, Hont és valószínűleg Gömör (és Heves?) me291
