A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Annának fia. Madách János leánytestvére: Madách Anna révén petőfalvi Pető István sógora, apai nagynénje: Madách Zsófia révén pedig. id. Ráday András unokaöccse volt. Madách János és Anna szülei 1620 táján köthettek házasságot. Madách Gáspár nagybátyja: Rimay János említi tréfásan 1622. júl. 13-án Alsósztregován kelt levelében, hogy a kis Madách János gyakran meglátogatja „és ami keveset beszélhet, azt nyersen, értelmesen ki is mondja". A megfogalmazás arra utal, hogy a gyermek ekkor 2-3 éves lehetett. (Nagyiván 7. köt. 225-226. Rmkt XVII. SZ./12. 661. Eckhardt 1955.404.) Madách János első felesége zalukai Voxith Horvát Magdolna, ennek halála után 1664. ápr. 24-én Gács várában feleségül veszi a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő (ifj.) kislibercsei Libercsey Mihály leányát: Libercsey Annát. A Libercsey-családkönyv adatai szerint Madách János 1669. febr. 19-én halt meg Zólyomban. (MOL P 481. 3. cs. Fase. IV. No. 14.) ♦ Madách János 1641. márc. 19-én a Nyitra megyei Galgócról, For- gách Adám egyik birtokközpontjából ír levelet apjának. (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 21.) 1641. dec. 10-én Madách János már Nógrád megye esküdt ülnökeként szerepel. (Rmkt XVII. sz./12. 662.) 1646. márc. 5-én már Nógrád vármegye jegyzője (NML XIV.

3. D/l. f. 1546.) 1647. jún. 1-én Füleken Wesselényi Ferenc familiárisi szolgálatába lép. (MOL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 25.) A conventio egy évre szól, de feltehetően évekig Wesselényi embere marad. (ld. ehhez a Rimay-Madách kódex Wesselényi Ferenc tiszteletére írt - egykor Madách Gáspárnak tulajdonított - versét, amelyet tartalma alapján talán éppen Madách János írt familiárisi évei alatt. („Az tekintetes és nagyságos hada- di Wesselényi Ferenc uram őnagysága nevére szereztetett versek" Rmkt XVII. sz./12. No 59. 81-84.) Ezzel függhet össze az, hogy (1647) 1648 és 1651 között Ebeczky/Ináncsi István szerepel Nógrád vármegye jegyzőjeként. Madáchot valószínűleg 1651 nyarán választják ismét Nógrád vármegye jegyzőjévé. (Az első említés: 1651. szept. 11-én. DERL C/64. 2b. 57. d. 9. t. No. 3.) Tisztét ezután 1656. aug. 14-ig megszakítás nélkül betölti, ekkor lemond. (TÓTH 2001. No. 1485-1486.) 1665 és 1669 között Nógrád vármegye alispánja. (Első adatunk: 1666. jan. 11. NML IV. 11/1. Fase. I. No. 8. Közvetett adatok arra utalnak, hogy már 1665-ben megválasztották. Utolsó adatunk: 1668. dec. 17. MOL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 41.) A tisztséget minden bizonnyal haláláig betöltötte, de betegeskedése miatt az utolsó hónapokban - 1669 elején is - Némethy Pál helyettes alispán látta el feladatait. 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) Nógrád vármegyei jegyzői működése alatt 1652. márc. 4-5-én a császárhoz, majd 1652. júl. 8-án Ebeczky Lászlóval együtt Pálffy Pál nádorhoz küldik követségbe. (Tóth 2001. No. 1032.1091.) Jegyzőként Nógrád várnegye egyik követe az 1646/1647., 1655. és 1659. évi pozsonyi országgyűléseken. (Tóth 2001. No. 1355. Guszarova 2005. 120. 123. és Borosy 2001. 34. 51-52.) 1660. márc. 15-én Nógrád vármegye Wesselényi Ferenc nádorhoz küldi követségbe. (MÓL P 481. 1. cs. Fase. I. No. 36.) Fekete László kísérőjeként részt vesz a Habsburg-ellenes rendi szervezkedés 1668. aug. 18-án kezdődő szendrői gyűlésén. (Pauler 1876. 1. köt. 200.) ♦ 1657-ben a Nógrád megyei Budalehotán (Budiná, SK) és Polihnón (Polichno, SK) említik jobbágyait, utóbbi településen 1642-ben is. (NML IV. 1. o/bb. Fase. 1. No. 2-3.) 1656-ban a a család előnevét adó Nógrád megyei Alsósztregova (Dolná Streho- vá, SK) egyik birtokosa. (TÓTH 2001. No. 1470.) Evangélikus. (SZEDERKÉNYI 1891. 301. BOROSY 2001. 51. OkolicsáNYI 2009. 105-106.) Nógrád vármegye 1658. és 1661. évi nemesi összeírásában is a losonci járás birtokos nemesei között szerepel, mindkétszer 50 dénárral.

355