A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
3-án köszön le hivatalosan, uo. 1656 tavaszától azonban már bizonyosan helyettes látja el a feladatait, ld. alább.) 1656. ápr. 20-án megválasztják Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjává (BOROSY 1983. No. 271/2.) az elhunyt id. Ráday András helyére, tisztét 1659-ig, haláláig tölti be. (SZAKÁLY 2001. 444.) Földváry János 1644-ben Szé- csényben lakott. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) ♦ 1626-tól a Földváryak a Heves megyei Szűcsi falu legnagyobb birtokosai. (SoÓS 1975. 456.) 1642. máj. 19-én Garay Farkas özvegye Földváry Jánosnak zálogosítja el a Nógrád megyei Egyházas- dengelegben bírt részét. (SARLAY1941. 37.) 1646. jan. 27-én Földváry György és Bene Anna gyermekeinek osztályakor a következő apai és anyai jószágokat említik. (Ezek valószínűleg főként részbirtokok, és csak egy részük került Földváry János tulajdonába.) Abaúj megyében Bemátfalva, Külső-Szolnok megyében Tiszajenő, Heves megyében Gyöngyöshalászi és Gyöngyös(oroszi), Nógrád megyében Kislibercse (Lu- boriecka, SK), Pest megyében Tápiószentmárton, Solt megyében Dunavecse. Továbbá három Solt megyei puszta: Ölle, Szüle és Tetétlen. (DÜMMERTH 1982. 226-227.) 1650. máj. 13-án Földváry János a Külső-Szolnok megyei Istvánházán szabadítja fel két jobbágyát, ugyanekkor említést tesz a szintén Külső-Szolnok megyei Cibakházán bírt jószágáról is. (BENEDEK 1987. 265-266.) 1650-ben és 1654-1657-ban Nagykőrös mezővárosnak bérbeadja a Pest megyei Hártyán pusztában bírt részét. (SziLÁ- DY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 163. 194. 210. 222. 232.) Földváry Jánosnak 1652-ben a Nógrád megyei Csaláron (Celáre, SK) említik szőlőjét. (MOL P 1981. 1. cs. f. 114. Kiegészítés: BOROVSZKY1911. 24.) Pest megyében 1654-1657-ben (Tápió)szentmárton, Külső-Szolnok megyében pedig 1656-ban Tiszajenő egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 431. 453. BOROSY 1998. No.134-135. 142-144.) 1656-ban a Solt megyei Tétel puszta birtokosa. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) 1656. márc. 8-án Földváry Mihállyal, má- nyoki Szabó Péterrel, illetve (ifj.) Ráday Andrással együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként elnyeri a királyi jogot a Solt megyei Halasi-Szentgál, Izsák, Körtvé- lyes és Karapár, illetve a Bács megyei Izsér, Szentpál, Szentkatalin és Kakucs egész pusztákra. (DERL C/64. 1b. No. 3012. Birtokbaiktatási jelentése: DERL C/64. 2b. 31. d. 10. t. No. 3. Solt megyei birtokaihoz: 1657. BOROSY 1983. No. 377. 400.) 1657-ben a Nógrád megyei Csaláron említik jobbágyát. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) Földváry János a 17. század közepén a Heves megyei (Gyöngyös)oroszi birtokosa. (OROSZ 1906. 89. SOÓS1975. 226.) Evangélikus. (DÜMMERTH 1982. 230-231.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 75 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Földváry Jánosné ld. Budai Sára Fülöp Mihály - Phúlóp/Phülöp/Phülöph Mihalj/Mihaly- felperes (1660) 86- érsekújvári katona (1660) 86 Füstös István - Stephanus Föstös/Füstös, Füstös/Füstős/Fűstős István- alperes (1660) 78, 92-93- Nagy/Csordás Mihály bűntársa (1660) 78- Csordás Mihály gyilkosa (1660) 92 306
