A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

supremi magistratus / a főtiszt úr döntésével egyezően/. Ennekutána pedig valakik hírrel bémennek az várban az őfelsége szolgálatjára, azok magistratus és előttük járójok annuentiája és engedelme nélkől azon vígházból ne exmit- táltassanak. Secus vero si quis tale quid tentare ausus fuerit, in poena talionis aggravabitur. /Máskülönben pedig, ha valaki ilyesmit merészel majd megkísérelni, a vétekkel azonos súlyú büntetést kap./

Ad tertium

Az korcsma dolgában valaminemő usus Bujákban,36 több afféle vígházakban, és itt is Szécsényben observáltatik, hasonló ususnak megtartására obli- gáltatnak az hollókői vitézek is, úgy hogy Szent Mihály naptól fogyást, újesztendő naptól fogvást37 [!] legyen szabados kocsmájok az seregnek, in reliquo vero tempore hadnagy Baghy András uram szabad dispositiója adnuál- tatik. Hozzáadván azt is, hogy az mikor Baghy uramnak ideje lészen az borok áruitatására, és valamely ott lakos őfelsége szolgájának bora lívén el akarja adni másnak, azon áron hadnagy uram is maga ususára obtineálhat- ja, valamint más elvenné; úgy mindazáltal, ha contentálhatja38 plenarie az borosgazdát. Azonban maga emberével is tartozik hadnagy uram az borait áruitatni, nem lívén kötelesek arra az ott való lakosok.

36 Buják Szécsény mellékvára volt. (Az épületről és történetéről: PATAY 1959. Történeti részében számos hibával.) A vár 1663. évi feladásának körülményeiről 1664. február 1-én Zsolnán végzett nádori tanúvallatás vallomásaiból kiderül, hogy a kis véghely és fegyverzete az időszakban igen rossz műszaki állapotban volt, falai omladoztak, nem rendelkezett elegendő hadiszerrel, és tartós védelmét lehetetlenné tette a várkút vizének megromlása. A kis erősségből feladásakor összesen harminc „fegyverfogható" ember vonult ki, ebből tizenhatan iratos magyar hajdúk (gyalogosok) voltak, négyen pedig németek, feltehetően muskétás gyalogok, a maradék tíz embert a néhány tiszt (az alkapitány, egy gyaloghadnagy és a strá- zsamester) és a várnép többi része adta. (MOL E 199. 6. cs. III/4. No. 2. Kiadása: ÍLLÉSY 1893a. 246-249.) A vár leromlott állapotát a bujáki vitézek 1650 körüli panaszai is megerősítik. (MOL P 287. Ser. II. Fase. HH. f. 273.) Buják szerintük ebben a helyzetben és ekkora őrséggel a 10-15 főből álló török portyázó lovascsapatok megállítására sem volt alkalmas.

37 Másolási hiba, helyesen nyilvánvalóan „újesztendő napig." Bevett szokás volt az, hogy Szent Mihály napjától (szept. 29.) újesztendő napjáig (jan. 1.) szabad bor-és italkimérést engedtek a végvári vitézeknek, pl. 1659-ben a gyarmati várban is ez volt a gyakorlat. (BELITZKY1977. 42.)

38 A szó közepéből a „tál" szótag véletlenül kimaradt, de az olvasat ennek ellenére egyértelmű.

94