A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Forrásközlés
Az I. ezen törvényre való készületlen voltával és bizonyságiban való megfogyatkozásával mentegeti magát. Deliberatum est Praesens causa partibus consentientibus ad proxime celebrandam sedem judiciariam praesidii istius Szecseniensis, die videlicet 28. praesentis junii differtur. IA jelen pert a két fél egyetértésével a szécsényi végház következő törvényszékére, azaz június 28-ra halasztották el./ Levata causa secunda /XI./ Vitetett elő nemzetes vitézlő Budai Pál uram őkegyelme dolga nemes vitézlő Rédei Mátyás, őfelsége szécsényi praesidiarius szolgája ellen, némivedni, kíntelenek lettünk siralmas szívvel nagyságodot megtalálnunk és hiúsítanunk, mert ez héten is háromszor verték fel éccakának idején malmainkot. Elsőbben Berkes György több társaival együtt, az ki csak egy malombúi is 11 mérték búzát vittenek el, annakutána Szabó István szolgája és Harangozó Alberté, több társaival, úgy mint öten lévén, mindenik malmokot éccakának idején felvervén siralmason az őrlők búzáit zsákostól elvonták, holott jószága mellett esedezett, halállal és vagdalással fenyegették. Azonban kegyelmes urunk, az káros emberek hadnagyunkhoz befutván várasunkban, kimentünk vármegyéül keresni, mivel vagyon kegyelmes urunk közel 60 esztendeje, hogy vármegyékre akkori hatalmas urak osztottak bennünköt, kerestük éccakának idején az malomoknak kóborlóit és pusztítóit. Nem találtuk magokot, kegyelmes urunk, hanem Szőlősön öt zsák búzát tettek volt le, az többivel elmentenek. Azokat bevivén várasunkban, az káros embereknek megadtuk. Harmadszor, kegyelmes urunk, Szeles Tamás több társaival együtt, azok is az puszta Hasznos váráig felverték. Ilyen nyomorúságokban forgunk, nagyságos urunk, ez Pásztó völgyén, nappal várasunkon eszik- iszik, éccakának idején jószágainkot dúlják-pusztítják. Kegyelmes urunk, nagyságod nekünk megbocsásson, minekünk egy végvárbelitűl is nincsen hántásunk és háborításunk, hanem szüntelen az szécsényi urainktúl. Magunk hazai fiai, az kik Szécsényben laknak, Kasza György és Füstös István, Szécsény felé vagyon szőlő- hegyecskénk, gyümölcseinket mind eltékozolják, fáit tördelik, lovastúl mindenütt szabadon tapodtatják, még azzal fenyegetnek bennünköt, hogy ha hasznát akarjuk venni szőleinknek, hátunkra vegyük, és várasunk mellé puszta templomunkhoz letegyük. Bizonyosan írhatjuk nagyságodnak, egy hét alatt háromszor-négy- szer rajtunk élnek, tulajdon csak rajtunk élnek, az mi magunk hazánk fiai. Nagyságodhoz mint kegyelmes urunkhoz folyamodunk, fenyítse és büntesse meg malmainknak pusztítóit, mert látja Istenünk, szintén elfogyattak bennünköt, az őrlőket elidegeníték, úgyannyira nagyságos urunk, hogy szintén az Dunára viszik őrleni, ha két hét telik benne is." (MOL X 7824. No. 12735. - C 1277. d.) A 17. századi pásztói malmokról, és a plébánia malombirtoklásáról: (VARGA 2002. 81-83. 87- 88. és 101-102. Varga 2007.159-162.) 71
