A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

I. comparent personaliter

Quibus proclamatis et comparentibus idem procurator praetitulati domini, domini comitis A. qui supra, praemissa protestatione proposuit actionem domini domini comitis A. contra praememoratos I. erectam modo subsequ- enti. / Az alperesek személyesen megjelennek (a seregszék előtt). Miután kikiáltották őket, és megjelentek, a felperes úrnak, azaz a fenti gróf úrnak említett ügyvédje, előrebocsátott tiltakozás után a következő módon adta elő a felperes gróf úrnak az említett alperesekkel szemben benyújtott keresetét./

Miképpen ez jelen való 1656. esztendőben Szent Gergely pápa nap5 tájban, midőn az praetitulált dominus A.-nak Csongrád vármegyében lévő Kecskemét városában lakos Kalocsa András és Pál János nevő jobbágyinak Cselők András nevő mínespásztorok megnevezett urainak míneses lovait ez megemlített Csongrád vármegyében levő Tömörkény nevű pusztán, úgymint bizonyos summa pénzeken, az dominus A. jobbágyinak míneses lovaiknak legeltetésekre megbírlett földökön őrizte volna,6 ugyanakkor és azon helyen, nem tudatik honnét indíttatván és micsoda gondolattal viseltetvén, az felül specificált I.-k megnevezett Cselők András nevő mínespásztort megfogván magok között egy egész napestig megtartóztatták, fogvatartot- ták, úgy hogy magával szabad nem lehetett praeter omnem juris viam. Az mely megtartóztatásból és fogásból oly dolog következett, hogy az feljebb specificált és praetitulált dominus A.-nak jobbágyinak míneses lovai mint pásztor és gondviselő nélkül legelő nyáj, megírt Csongrád vármegyében levő Pusztaszer7 nevő földnek - mely Tömörkény nevő földdel határos - sza5 Szent Gergely pápa napja: március 12.

6 A kecskemétiek 17. századi külterjes, bérelt pusztákon folytatott állattartását nemrég Iványosi-Szabó Tibor kismonográfia-méretű tanulmányban dolgozta fel. (A ménesekről: ívÁNYOSI-SzabÓ 2007. 59-75.) A tanulmányból az is kiderül, hogy a Kalocsa- család tagjai a legvagyonosabb és legtöbb állattal rendelkező kecskeméti gazdák közé tartoztak. (

uo. 10. 18. és 52.) Kalocsa Jánonak - aki nagy valószínűséggel Kalocsa András fia volt - ménese az 1660-as évek elején egészen hasonló hatalmaskodás áldozata lett a gazda által bérelt „pusztaszeri földön". Kalocsa János száz lova mellett a jelen forrásunkban szereplő Pál János 19 lovát is elhajtották - minden bizonnyal portyázó végváriak. (Adatainkból világos, hogy a kevésbé gazdag Pál János rendszerint a Kalocsa család ménesébe adta be lovait.) Kecskemét város 1664. január 9-én döntött Kalocsa János és Pál János ezzel kapcsolatos költségeinek felosztásáról, (uo. 61. és a forrás: IVÁNYOSI-SZABÓ 1996. 96. A Kalocsa János által bérelt pusztákhoz fontos adatokkal az egész bérleti rendszerre: IvÁNYOSl-SZABÓ 1991. 19-21. Az alföldi mezővárosok pusztabérléséről, Jászberény kapcsán: KOCSIS 2005.117-123.)

7 Az egykor Szer névre hallgató népes település Hornyik János kutatásai szerint valamikor az 1630-as évek elején néptelenedett el, és ettől kezdve hívták Pusztaszernek. (HORNYIK 1865. 53-54.) Birtokosaitól rendszerint kecskeméti nagyállattartó

64