A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Protocolon juridicum sedis1 bellicae praesidii istius Szecseniensis Suae Maiestatis Sacratissimae, pro tempore Joannis Kajdi jurati videlicet notarii praedicti praesidii anno 1656. die 8. április inchoatum.

/0 legszentségesebb felsége szécsényi végháza seregszékének törvénykezési jegyzőkönyve, amelyet Kajdi Jánosnak, az említett vár esküdt jegyzőjének idejében az

1656. esztendőban április 8. napján kezdtek vezetni./

(1656-1662)2

/V

Tekintetes és nagyságos Koháry István uram őnagysága, úgy mint ezen szécsényi őfelsége praesidiumának főkapitánya és magistratusa, convocált nemes és vitézlő törvénybírákat az szécsényi német várban3 néminemő törvényeknek revisiójára. Anno 1656. die 8. április.

Levata causa

/I./ Egregius Stephanus Vadkerti uti A. contra et adversus honestam foe- minam Helenam Balogh strenui quondam Pauli Ferenczi relictam viduam, tanquam I. ratione et praetextu quorundam bonorum in actione declaratorum, in sola sua persona exhibet querulosam actionem, et cupit, ut eorundem bonorum medietas ad ipsum rehaberetur. Az I. is in sola sua persona ad postulata domini actoris in scriptis replicando dicit. /Felvétetett vitézlő Vadkerti Istvánnak mint felperesnek a tiszteletreméltó hölggyel, Balogh Ilonával, a

i

2

3

Az eredetiben végig a hibás „saedis" alak szerepel, értelemzavaró jellege miatt mindenhol javítottuk.

Későbbi írással. A jegyzőkönyv jelenlegi formájában csak 1661-ig tartalmaz bejegyzéseket. Utána egy idegen bejegyzés, más írással, a lap alján fejjel lefelé.

„Szimuly Urszuly dolgozott a die 25. Martii 1768 [1768. március 25.-től]

[Pjatkolt Tsizmát m. v

d. 12.

Derotszeget tsinált

d. 12.

— valami forasztas

d. 10.

Patkolas reparalasaert

d. 20"

A bejegyzés nyilvánvalóan a kötet Erdélybe kerülése után keletkezett. Egy neve alapján román származású kovács néhány elvégzett munkáját sorolja fel, azok dénárban megadott munkadíjával.

„A szécsényi német vár" egyenértékű a „szécsényi belső praesidium" (= belső vár) kifejezéssel, és a középkori castellum (a mai Forgách-kastély) fallal kerített területének felel meg. (1-2. kép. A helyrajzot bővebben: ld. PÁLMÁNY 1989a. 65-66. Majcher 1990.) Valószínűleg azért hívta a jegyzőkönyv vezetője német várnak, mert itt szállásolták el a vár mindenkori német helyőrségét (ld. erre Pálffy Géza bevezető tanulmányát). A vár már Szécsény végházzá való átalakulása előtt sem pusztán főúri rezidenciául szolgált. Az 1542. évi hadiadó összeírásból kiderül, hogy a „kastélyban" négy jobbágyporta is volt. (PÁLMÁNY 1982a. 16. és PÁLMÁNY 1989b. 36.)

61