A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
szére tisztségéről. MOL E 199. 6. cs. III/6. No. 7., kinevezése: ÖStA KA Best. No. 1500. Levelei az időszakból: MERÉNYI 1893.), majd fiának: Wesselényi Ádámnak 1646. febr. 12-i kinevezése után 1654-ig biztosan ő helyette az ideiglenesen megbízott főkapitány. (administrator praesidii Filekiensis) (ÖStA KA Best. No. 1500. Érdekes, hogy Wesselényi Ferencet egy adománylevélben 1646. febr. 18-án is rendes füleki főkapitányként említik: MOL A 57. 9. köt. 692. Még 1653. júl. 29-én és 1654. dec. 18- án is a füleki főkapitányi tiszt adminisztrátoraként szerepel. Botka 1988. 265. MÓL A 57. 13. köt. 505-507. 1655. máj. 13-án Wesselényi Ádám már aktív füleki főkapitány: ILLÉSY 1897. 33.) 1638 nyarán Pálffy István bányavidéki főkapitány fegyelmi vétségek miatt átmenetileg ugyan felmenti Wesselényi Ferencet füleki főkapitányi posztjáról, ám az Udvari Haditanács augusztus közepén visszahelyezi tisztébe. (Bártfai-Szabó 1910. 206-208. Várkonyi 1987. 97-100.) Wesselényi Ádám korai halála (1656. jan. 7., Fülek, ld. újabban JANKOVICS 2007. 12-13.) után, miután 1656. jan. 19-én másik fiát: Wesselényi Lászlót is füleki főkapitánnyá nevezik ki, ismét ő látja el fia nagykorúságáig a füleki főkapitányi tisztet (MOL E 136. No. 49. f. 382-387. MOL A 14. 2. d. No. 237. és pl. 1657-ből: MOL E 142. Fasc. 3. No. 14.), a várat viszont ténylegesen nem a nádor, hanem Iványi Fekete László alkapitány irányítja. (Végül azonban a szendrői főkapitányi tisztre ígéretet nyerő Wesselényi László helyett 1657 februárjában Koháry lesz a füleki főkapitány.) Közben 1646. februárjától Wesselényi egyúttal Szendrő, Murány és Putnok várának királyi főkapitánya is. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 295. f. 99.; ÖStA KA Best. No. 1423.) 1646. ápr. 23-án III. Ferdinánd királytól gyermekeivel (Ádámmal és Lászlóval) magyar grófi címet (Murány örökös grófja) kap. (MOL A 57 9. köt. 707-712.) 1646-tól III. Ferdinánd kamarása, szept. 21- én Pozsonyban az országgyűlésen leteszi esküjét (ÖStA HHStA OMeA SR Eidbü- cher Kart. 19. Bd. 1. p. 195. és ÖStA HHStA OKäA Reihe F, C 2 p. 8. és p. 28., valamint ÖStA HHStA OMeA SR Schachtel 184. No. 83. f. 2.) 1647 és 1655 között felsőmagyarországi végvidéki és kerületi főkapitány. 1655. szept. 17. és 1656. ápr. 24. (MOL A 14. 2. d. No. 232.) illetve 1663. áprilisa és 1664 között átmenetileg ismét betölti ezt a tisztet. (PÁLFFY 1997b. 273. Első főkapitányi működésének kezdetéhez: 1647. ápr. 10. az Udvari Haditanács a Magyar Kancelláriának Wesselényi Ferenc, az új felsőmagyarországi főkapitány útjának szervezéséről. MOL A 14. 1. d. No. 134. Az utolsó időszakhoz: 1663. ápr. 30-án Ivanovics Pál püspöknek bejelenti, hogy kénytelen-kelletlen ismét elvállalta a „kassai generálisságot" MOL E 199. 8. cs. IV/4. t. No. 531.) 1655. márc. 15-től haláláig a Magyar Királyság nádora és Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja. (1655:1. te. CJH 1608-1657. 580-583. FallenbüCHL 2002, 353. és VÁRKONYI 2007. MOL A 57.11. köt. 251-252.) 1659. márc. 10-én Gömör vármegye főispánjává is kinevezi az uralkodó. (MOL A 57. 12. köt. 166-167.) 1666-1667-ben a vasvári béke miatti általános elégedetlenség nyomán titkos szervezkedést indít a magyar rendek mozgásterének növelésére, ám mozgalma kibontakozását és gyors felszámolását már nem éri meg. ♦ 1646. febr. 18-án III. Ferdinánd királytól adományként királyi joggal elnyeri a Gömör megyei Murány várát és annak teljes uradalmát. (MOL A 57. 9. köt. 692-694.) Katolikus. Deák Farkas szerint már apja is katolikus. (Deák 1878. 48.) Pauler Gyula szerint viszont csak fiatalon: 1623-ban katalizál. (Pauler 1876.1. köt. 25.) Woxith ld. Voxith 422
