A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
repel. (KORPONAY 1878. 357.) 1641. márc. 7-én Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökévé választják. (Borosy 1983. No. 266.) 1658. ápr. 10-én nagy valószínűséggel már Heves-Külső-Szolnok vármegyének is esküdt ülnöke. (SZEDERKÉNYI 1891. 375.) 1661. júl. 6-án választják meg ez elhunyt kürti Vámossy István helyére Heves-Kül- ső-Szolnok vármegye alispánjának. A tisztséget 1662-ben bekövetkezett haláláig betölti. (no. 282. 294. OROSZ 1906. 323. és ld. feljebb) Fia bárói rangemelésének indoklásában szerepel, hogy a néhai Vécsey Sándort I. Rákóczi György a királyhoz való hűsége miatt csaknem három évig (feltehetően 1644 és 1646/1647 között) fogságban tartotta és fogsága alatt mintegy húszezer forintos kár keletkezett jószágaiban. (MOL A 57. 22. köt. 134.) 1654 decemberében Kishont megye egyik legnagyobb birtokosaként lép fel a terület Nógrád vármegyéhez csatolása érdekében. (KOMÁROMY 1909. 111-112.) ♦ 1640-ben a Borsod megyei Arlón említik jobbágyát. (KOMÁROMY 1885. 795.) 1641-ben a Borsod megyei Berentén említik jobbágyát. (ANONIM 1858.161.) 1649. máj. 7-én 111. Ferdinándtól iványi Fekete Lászlóval együtt királyi joggal új adományt nyer Ajnácskő (Hajnacka, SK) várára és tartozékaira (Gömör, Kishont és Nógrád megyében), amelyeket családjuk már régóta bírt, ám erre vonatkozó okleveleik a háborús események során [1644/1645] elvesztek, vagy mások kezére kerültek. (MÓL A 57. 10. köt. 363-365.) 1649. szept. 30-án a Kassán székelő Egri Káptalan beiktatja őket a jószágok birtokába. (SUGÁR 2001. No. 111. 113.) Vécsey Sándornak 1651-ben a Nógrád megyei Málnapatakán (Málinec, SK) említik jobbágyát. (NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 10.) Özvegyének 1663-ban a Kishont megyei Jelenén említik jobbágyát. (NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 3.) Özvegye: Csapi Mária Heves megyében 1665-ben Pásztó mezőváros, 1670-ben pedig Hasznos falu egyik birtokosaként tűnik fel. (BÉKEFl 1898. 511. DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 290.) Katolikus. (SZEDERKÉNYI 1891. 292.) Vécsey Sándor Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 2 forintos összeggel szerepel, a füle- ki járás birtokos nemesei között. Özvegye Nógrád vármegye 1663. évi nemesi összeírásában a füleki járás birtokos nemesözvegyei közt szerepel, 3 forintos összeggel. Véglesi János - Viglesi Jancsi- örökségéről a seregszék rendelkezik (1658) 52- néhai (1658) 52- özvegye: Zsuzska (1658) 52 Vezetékneve a Zólyom megyei Végles (Vígl'as, SK) falu és vár nevéből ered. Verebélyi Jakabné - Verebeli jakabné- felperes (1660) 80- rabságból szabadult (1660) 80- szécsényi háza és jószága (1660) 80 Férje vezetékneve talán a Nógrád megye szécsényi járásában található (Mátra)vere- bély falu nevéből ered, de szóba jöhet a Nyitra megyei Verebély (Vráble, SK) mezőváros is, ahol a bányavidéki főkapitányság egyik kisebb vára állt. Lehetséges, hogy rokona a férjnek az a Verebélyi Pál, akit 1654. máj. 12-én és 1657-ben nógrádi strázsames- terként említenek. (OPPEL1908.104. PÁLMÁNY 1986a. 33.) Veres ld. Vörös 415
