A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
ni két Pest megyébe elszármazott ottani jobbágycsaládot. (BOROSY1999. No. 227.1676- ban is birtokos itt ő vagy fia: uo. No. 236.) 1672-ben a Nógrád megyei Palotáshatvan egyik földesura. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. p. 300.) 1674-ben a Nógrád megyei Szkla- bonya (Sklabiná, SK) egyik birtokosa. (TÓTH 2004. 66.) 1676-ban a Hont megyei Vá- mosmikolán említik jobbágyát. (BOROSY 1999. No. 236.) Evangélikus, az 1659. évi országgyűlésen az evangélikus rendek között szerepel. (BOROSY 2001. 77.) 1674-ben említik azt a címeres oltárterítőt, amelyet (ifj.) Szelényi János és felesége: Kubinyi Magdolna adományozott a füleki evangélikus egyháznak, tehát valószínűleg az apa is evangélikus. (TÓTH 2004. 21.) Szelényi János Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 1 forintos összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Szénási Ilona (h) - Helena Szenassi/Szenassj- felperes (1660) 92-93- Nagy/Csordás Mihály özvegye (1660) 92 Vezetékneve valószínűleg a Békés megyei Nagyszénás vagy a Tolna megyei Szénás nevéből ered. Szentmártoni János - Szentmartoni Janos- alperes (1659) 57 (J1677 után) Vezetékneve valószínűleg a Szabolcs megyei Tiszaszentmárton falu nevéből ered, amely a korszakban a Forgách család birtoka volt. (Talán a család embereként került Szécsénybe.) 1675-ben Szentmártoni János (v) feleségeként Jakabházi Pannát említik, aki talán a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő Jakabházi János szécsényi gyaloghadnagy lánya. (HORNYIK1865. 206. BENKÓ 1908. 147.) ♦ Szécsényi lovaskatona. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló katonaként szerepel, Kónya Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Egy valamely hadjárathoz köthető (benne Oláh János és Komáromi István hadnagyok neve), füleki lovasokat felsoroló keltezetlen (1663 utáni) jegyzékben tizedesként szerepel. (MOL X 7824. No. 11757. - C 1226. d.) Kecskemét városa 1667. szept. 19-én panaszt tesz Pest-Pilis-Solt vármegyénél, mivel Jakabházi János veje [Szentmártoni János] tizenkét katonát küldött rá Komlósi Ambrus kecskeméti lakosra, azt állítva, hogy a Csongrád megyei Ellésről elszökött jobbágy. (SZAKÁLY 1997. 227.) 1674. szept. 18-19-én Szentmártoni János füleki katonaként szerepel Pest-Pilis-Solt vármegyének a legtöbbet hatalmaskodó végvári vitézekről összeállított feketelistáján, ugyanitt fiát is megtaláljuk. (BOROSY 1984. No. 1694.) 1677. okt. 10-én Oroszlányi Sándor megjelenik Kecskeméten, hogy behajtsa Szentmártoni János füleki katona kinnlévőségeit, amelyeket az apjának: Oroszlányi István seregbírónak ígért. (IVÁNYOSI-SZABÓ 2008. 1. köt. 504.) Másnap: 1677. okt. 11-én maga Szentmártoni János is feltűnik a mezővárosban 21 por- tyázó katona élén. (uo. 491. 514.) ♦ Felesége: Jakabházi Panna 1675. febr. 8-án tíz évre zálogba adja a kecskeméti Kamarás Ambrusnak és Pataji Andrásnak a Csongrád megyei Máma és Pusztaszer pusztákban bírt részét. (HORNYIK 1865. 206.) Szeszori (?) János - Szeszory Janos- a szécsényi seregszék külső tagja (1661) 96- ónodi lakos [vsz. tiszt] (1661) 96 404
