A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
(IváNYOSI-SzabÓ 2008.1. köt. 514.) 1682. márc. 13-án füleki strázsamesterként szerepel: azzal kapcsolatban, hogy 1681-ben egy füleki katonákból álló portyázó csoporttal a Pest megyei Aszódon hatalmaskodott. A véres összecsapásba torkolló akció során állítólag ő ölte meg Krisán György aszódi jobbágyot. Pest-Pilis-Solt vármegye főbenjáró ítélettel fenyegeti, ám végül Esterházy Pál nádor és mások közbenjárására enyhe ítélettel: a jobbágy vérdíjának megtérítésével megússza. (Borosy 1985. No. 2118. 2124-2125. 2132. Horváth 1981. No. 297-298. 300-302. Szakály1969. 85. Sza- KÁLY 2001.475-476.) Szécsényi László /szécsénkei v. szécsényi/ - Szecseni László- a szécsényi seregszék külső tagja (1659-1661) 59, 62, 80, 85, 93, 96 Nógrád vármegyei család tagja, amely nem azonos sem a Kacsics nemből származó, a XIV-XV. században élő bárói famíliával, sem az egyébként szécsényi eredetű újkori arisztokrata sárvári Széchényi családdal. Előnevüket a Nógrád megyei Szécsénke után kapták, amelyet később gyakran neveztek Szécsénynek is. A család 1565 és 1590 között fiágon kihalt, ám királyi kegyként Szécsényi Klára és Horváth Lukács gyermekei: Szécsényi Ferenc és Lajos néven továbbviszik a nevet és a birtokokat. (Nem fiúsítás!) (Nagyiván 10. köt. 525-528. Miskolczy-Simon 1914. 65-66. Bakács 1971. 402-403.) Szécsényi László a szakirodalom szerint Szécsényi Lajos nógrádi szolgabíró fia. (uo. és BOLGÁR 1894. 42.) Valószínűleg rokona az a Szécsényi Gergely, aki 1635. júl. 9-én szécsényi gyaloghadnagyként szerepel. (MOL A 57. 25. köt. 243- 245.) ♦ Szécsényi László 1649 és 1662 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1649. jan. 25. HORNYIK 1865. 177. Egy köztes adat: 1651. máj. 5. MOL P 1981. 1. cs. f. 116-120. és TÓTH 2001. No. 1225. Utolsó adatunk: 1662. febr. 4. MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 34.) Talán azonos azzal a Szécsényi Lászlóval, aki 1684. jún. 28-án a nógrádi nemesség mustrajegyzékében a szécsényi járás nemesei között szerepel. (NML IV. 1/a. No. 4. p. 57.) ♦ Szécsényi Mihály és Tamás (e coll.) 1565. márc. 23-án nyernek I. Miksától új adományt (nova donatio) a Nógrád megyei Alsó- szécsény (Alsószécsénke) és Becske birtokokban meglévő birtokrészeikre. (MOL A 57. 3. köt. 864. Rövid bejegyzés.) 1590. máj. 13-án Szécsényi Ferenc és testvére: Szécsényi Lajos, illetve Szécsényi Ferenc fia: Miklós Fejérkövi István helytartótól új adományt nyernek királyi joggal a család becskei és felsőszécsénkei részbirtokára, a fel- sőszécsénkei udvarházra és Alsószécsénke egész pusztára. (MlSKOLCZY-SlMON 1914. 65.) A 17. században is birtokukban marad a két jószág. Szécsényi László 1645-ben ellentmond Balassa Ferenc szécsénkei és ordasi birtokbaiktatásának. (Nagy 1907. 170- 172.) Szécsényi László 1673-ban valószínűleg földesúrként bérli a Nógrád megyei Becske puszta tizedét. (SZARKA 2008. 398.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 15 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Szelényi János/felsőszelényi/ - Szelenj János- A szécsényi seregszék külső tagja (1651) F- Hont vármegye alispánja (1651) F (*1603 körül-fl669 után) Hont megye egyik meghatározó köznemesi családjának tagja, amely a Hont megyei Szelény (Sel'any, SK) után kapta nevét. (Nagyiván 10. köt. 580-581. A megadott családfa több részlete valószínűleg megbízhatatlan. Bo- ROVSZKY 1906. 449. Bakács 1971. 403-404.) Szelényi János apja Nagy Iván szerint 401
