A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 50 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Soós Ambrusné - Sosne- hajdúja: Ruzsák Mihály mint alperes (1660) 85 (*1637 körül-fl693 után) Dienes Anna. Dienes György és Izdenczy Zsuzsanna leánya. A családról Id. Dienes Györgynél. Dienes Annát egy 1671. jún. 29-én végzett tanúvallatásban 34 évesnek nevezik. (MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) 1693. máj. 28-án Soós Ambrus özvegye: Dienes Anna még életben van. (MOL A 57. 23. köt. 564.) ♦ 1671. máj. 11-én Dienes Anna tiltakozik Nógrád vármegye közgyűlése előtt, hogy Balassa Ádám kékkői kapitány Vízkereszt ünnepe táján egy törvénytelen perrel, erőszak alkalmazásával vette rá a Nógrád megyei Rétságon lévő részbirtokának elzálogosítására. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 90.) 1690. máj. 11-én Budán Dienes Anna és édestestvére: Dienes Erzsébet hétszáz rajnai forintért örökjogon Christoph Fors- ternak, az Udvari Kamara tanácsosának és feleségének: Maria Schofller-nek adják el a Pest megyei Ocsa mezővárosban lévő tizenhat jobbágytelket kitevő birtokrészüket. (MÓL Á 57. 23. köt. 565.) Spáczai János /korompai/ (nemz, v/ n, v coll.) - Spáczaj/Spaczay Jatios/János- a szécsényi seregszék külső tagja (1651,1657) F, 28- nógrádi lovashadnagy (1651) F (11670/1671) A Pozsony megyei Spácáról (Spacince, SK) származó középkori eredetű, katonáskodó köznemesi család sarja. (NagyiváN 10. köt. 323-328. A megadott családfa feltűnően kevés adatra épül, vsz. nem megbízható. PONGRÁCZ 2008. 346. - Csak szórványos adatokkal.) Talán apja az a korábban Erdélyben is élő Spáczai János, aki 1610-ben és 1620. ápr. 21-én is váci lovashadnagy (KOMÁROMY 1893. 688. és MOL P 1744. 13. cs. f. 3-4.), és aki a váci vár 1620. évi török visszafoglalása után a szécsényi várban lesz porkoláb. (SZILÁGYI 1879. 432. JAKUS 1985a. 115.) 1638. ápr. 15- én Spáczai János szintén a szécsényi végvárban tiszt. (NML VIII. 701. 9. d. IV/4.) Ez az utolsó adatunk, amelyet valószínűleg még az apához kell kötnünk. (Az adatok elválasztása és a két személy viszonya még erősen tisztázatlan, de az világos, hogy két különböző egyénről van szó.) 1668. jan. 30-án (ifj.) Spáczai János még életben van, sőt egy szakirodalmi adat szerint még 1670-ben is aktív. (ÁLDÁSY 1905. 246. és PONGRÁCZ 2008. 346.) (ifj.) Spáczai János özvegyeként említik 1671. jún. 15-én Ebecz- ky/Ináncsy Borbálát. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 99.) (ifj.) Spáczai János közeli rokona lehet Spáczai Márton (JT650-1656), aki 1631-től komáromi főkapitány-helyettessé történt 1640. évi kinevezéséig szécsényi alkapitány volt. (1631. szept. 4. A Haditanács tudatja Pálffy István bányavidéki főkapitánnyal Spáczai kinevezését. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 263. f. 74., vö. még uo. Exp. Bd. 267. f. 383.; 1640: PÁLFFY 1997b. 285. 1634-ben vsz. török fogságban. SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 35. Utalás a fogságra: MOL A 57.10. köt. 340-342.1650-ben komáromi alkapitányként készült portréja: WlDEMAN 1652. No. 88.) Minden bizonnyal rokon Spáczai Péter is, akit 1610- ben és 1619-ben a lévai vár (al)kapitányaként említenek. (KOMÁROMY 1893. 687. Ha- ICZL 1933. 43.) Félrevezető lehet, hogy 1677. szept. 8-án Bornemisza Zsófia szerepel Spáczai János özvegyeként. (MOL A 57. 16. köt. 320.) Ez az adat egyértelműen egy harmadik Spáczai Jánosra (fl675—1677) az említett Spáczai Márton komáromi alka394
