A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

- gyöngyöspatai lakos (1656) 11

Az 1549. évi dézsmajegyzékben már szerepel Gyöngyöspatán egy Sipos család. (Horváth 2001. 98.)

Sipos Mihály (v coll.) - Sipos Mihály- szécsényi vásárbíróvá választása (1656) 4

Szécsényi lovaskatona. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében Sipos Jánossal együtt szerepel egy Sipos Mihály is, Bélteki Pál főhadnagy századában, ketten egy-egy lovon szolgálnak. (MÓL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Talán azonos azzal a Sipos Mihállyal, aki 1668. okt. 8-án füleki iratos katonaság egyik képviselője Dósa Ádám özvegyének: inárcsi Nagy Borbálának birtokbaiktatásánál, és ellent is mondott annak egy a Nógrád megyei (Losonc) tamásin (Tomássovce, SK) lévő birtokrésze miatt, amelyet Dósa Adámtól vásárolt. (SUGÁR 2001. No. 163.) Ugyanez a Sipos Mihály (*1623 körül) kb. 45 éves füleki nemesként feltűnik egy 1668. dec. 13-án tartott tanúvallatásban. Vallomásában azt mondja, hogy korábban füleki katona volt. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 52.) Sajnos nem tudjuk, hogy szécsényi és füleki adataink egy és ugyanazon személyre vonatkoznak-e.

Soós Ambrus/poltári/ (n, v/ nemz, v) - Sós/Soos/Sós Ambrus- felperes (1659,1661) 56, 96- Koháry István felperes ügyvédje (1658) 52- Szabó András hitelezője (1659) 54- Hajdú Andrásért adott hitlevele (1659) 54- felesége (1660) 85- elszökött török rabja (1656) 13- rabja (1661) 96- török fogságba esése („elveszése") (1661) 96

(*1620 körül-fl671 első fele) Hont és Zólyom vármegyékben is birtokos régi nógrádi család sarja, amely a Nógrád megye füleki járásában található Poltár (Poltár, SK) faluról nyerte előnevét, és a 16. században számos alispánt adott Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéknek, a 17. században azonban visszaszorult a vármegyei nemesség élvonalából. (NAGYIVÁNlO. köt. 311-313. Néhány középkori adat: BAKÁCS 1971. 397.) Nem összekeverendő a Sáros megyei sóvári Soós családdal. Soós Ambrus poltári Soós Istvánnak (J1647) valószínűleg csak oldalági rokona, Istvánnak ugyanis csak két leányáról tudunk, és egy 1659. márc. 22-én törvényesített, ám végül láthatóan nem öröklő házasságon kívüli fiáról: Soós Ferencről (*1616/1617). (Nagy 1907. 107-108. Soós Ferenchez: MOL A 57. 12. köt. 176-177. és ld. Géczi Gábornál.) Nagy Iván azt feltételezi, hogy Soós Ambrus az 1629-ben Szécsényben említett Soós János fia. (NAGYIVÁN 10. köt. 313.) Ez a személy talán azonos azzal a Soós Jánossal (nob), aki 1627. márc. 6-án szőgyéni seregírnokként/ seregjegyzőként (in praesidio nostro Szögieniensi pro tempore campestris scriba) királyi kegyelmet kap a Bogács Gáspár szőgyéni kapitány ellen lázadó Szűcs Benedek (a) megölése kapcsán. (MOL A 57. 7. köt. 630-631.) Egy 1670. márc. 31-én végzett kékkői tanúvallatás jegyzőkönyvében Soós

392