A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
birtokbaiktatási jelentés: DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 26.) 1652. márc. 26-án Pálffy Pál nádor a királyi joggal együtt neki adományozza a Solt megyei Harka és Cebe, illetve a Pest megyei Vasad egész pusztákat, valamint részbirtokokat a Pest megyei Csév, Tete, Nyáregyház és Leb/Löb pusztákban. Mindezen jószágoknak már korábban is Ráday birtokában volt, ám nem rendelkezett az erre vonatkozó oklevelekkel. (A nova donatio: DERL C/64. lb. No. 3011. A birtokbaiktatási jelentés: DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 3.) 1652. szept. 17-én Darvas Jánossal, illetve Semléky Ádámmal és Jánossal együtt Pálffy Pál nádortól adományként királyi joggal megkapja a Solt megyei Kisharta, Nagyharta és (Kun)baracs pusztákat, valamint a Pest megyei Hártyán puszta felét. (A kelet a birtokbaiktatási parancsé: DERL C/64. 2b. 18. d. No. 1. 1654-1655-ben Hartyáni birtokrészét a nagykőrösieknek adja bérbe. A bérbaadás ifj. Ráday András idején is folytatódik. SZILÁDY-SZILÁGYI1863.1. köt. 194. 210. 222. 332. etc. NOVÁK1994.151.) 1652. okt. 18-án Jelenszky Gáspár eladja id. Ráday Andrásnak a Heves megyei Fogacs egész pusztában, illetve Apc, Csány, Igar, Méra, Nagyréde részbirtokokban, valamint a Nógrád megyei Csécsén bírt részjószágában lévő minden jogát. (MOL A 57. 26. köt. 93-95. Soós 1975. 382.) 1652-ben a Heves megyei Apc mezőváros egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. No. 3.) Az idős Ráday András birtokainak (esetenként csak jogigényeinek) legteljesebb felsorolását a nádor 1655. dec. 14-i osztályt elrendelő parancsában, illetve Ráday András örököseinek 1656. febr. 7-i megegyezésében találjuk. Ezek: Fejér megyében birtokrészek Alsó- és Felsőtabajd pusztákban, Heves megyében részjószágok Apc és (Nagy)réde falvakban, illetve (Aba)sár, Fogacs és (Szurdok)püspöki pusztában, Hont megyében birtokrészek Alsónyék és (Ipoly)vece falvakban (Alsónyéken egy szőlő is). Nógrád megyében részjószágok Csécse, Alsóludány, Felsőludány, Galábocs, Herencsény, (Szé- csény)halászi falvakban és Lucin pusztában (Galábocson egy szőlő is), egy elhagyott udvarház Bajon illetve egy szécsényi kőház majorsággal és kerttel. Pest megyében Vasad egész puszta és birtokrészek Basztil, Csév, Farkasd, Félegyház, Leb/Löb, Nyáregyháza, Szentlászló, (Tápió)györgye és Tete pusztákban, illetve Dunaharaszti és Iklad falvakban, Solt megyében birtokrészek Harka, Cebe, Kisharta és (Kun)ba- racs pusztákban, végül Zólyom megyében Zólyom városában egy kőház. (DERL C/64. 2b. 22. d. No. 49. és 35. d. 1.1. No. 70.) Egy 1664-ben kelt megegyezésben a Rá- dayak ősi jószágaként feltűnik a Nógrád megyei Devecser puszta is. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1.1. No. 86.) Református. ifj. Ráday András/rádaiJ - Radaj/Raday/Radaij András- a szécsényi seregszék külső tagja (1659-1661) 54, 62, 64, 74, 84, 93, 96, 98- vsz. Nógrád vármegye esküdt ülnöke (1659) 54 (*1622 körül-fl662 elején) A Pest megyei Ráda településről származó tekintélyes köznemesi család tagja (Id. id. Ráday Andrásnál). Idősebb Ráday András és alsó- sztregovai Madách Zsófia fia. Felesége 1650-1651-ben bernáthfalvi Földváry Katalin (JT656), aki korábban Komjáti Ábrahámnak, Nógrád vármegye jegyzőjének volt felesége és akit 1648. máj. 26-án még özvegyként említenek. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 1. és No. 9. HORNYIK 1865. 173.) 1656. okt. 22-én, amikor az Egri Káptalan időlátó levelet állít ki leányuknak, Ráday Klárának életkoráról, Földváry Katalin (g) már halott, a leány pedig hét hónapos. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 77.) ifj. Ráday András valamikor 1656 után újranősül, feleségül veszi [Palásthy Pál özvegyét:] or386
