A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
(JT668 után) Komárom vármegyei származású, Pozsony, Fejér és Nógrád vármegyékben régi birtokos család tagja, amelynek előneve a Tolna megyei Györköny mezővárosra utal. (A család 17. századi tagjaira Nagy Iván igen kevés adatot talál, a családfa Pyber Ferenc feltételezhető fiával indul: NAGYIVÁN 9. köt. 510-513. További szórványos adatok: PONGRÁCZ 2008. 314-315.) A család legismertebb tagja a korszakban egy főpap: Pyber Jakab és Nagy Katalin fia: Pyber János (*1561 körül Nagy- szombat-fl633. okt. 20. Nagyszombat) pécsi (1611-1616), váradi (1616-1625), majd végül egri püspök és egyben Heves-Külső-Szolnok vármegye főispánja (1625-1633). (SUGÁR 1984. 297-301.) ♦ Valószínűleg ő az a „Biber Ferenc", aki 1635. jan. 21-től 1636. jún. 15-ig igazolhatóan Batthyány Adám udvari familiárisa volt, négy lóval szolgálva. (Benda-Koltai 2004.) 1641. dec. 15-én érsekújvári lovashadnagyként szerepel. (JEDLICSKA 1910. 326. Haiczl 1932. 130.) Gyarmati alkapitányként 1655. májusától Párducz Lukács utóda, hiszen Forgách Adám bányavidéki generális három ja- vasolatja (Pyber Ferenc, Géczi Gábor és Wattay Lukács: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 311. f. 151.) közül máj. 8-án a Haditanácsban neki adományozzák a tisztséget. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 312. f. 89.) Gyarmati tisztét 1662. februárjáig tölti be. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 325. f. 51., ezt más forrásokon kívül a Koháry-levél- tárban őrzött levelei is megerősítik, 1656. ápr. 16. MOL X 7824. No. 12738. - C 1277. d., ill. 1661. nov. 10. uo. No. 12220. - C 1229. d.) 1662. febr. 6-án hagyják neki jóvá Bécsben új posztját, a Forgách György halálával megürededett szőgyéni kapitányságot. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. ki. 325. f. 93. és f. 94. és uo. Reg. Bd. 326. f. 26., ill. ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 212. Konv. 1662. Febr. f. 133-134.) 1664 nyarán Pyber Ferenc részt vesz Zrínyiújvár védelmében. (Nagy 1877. 274.) 1664. júl. 10- én egy dunántúli tábori hadiszék ülnöke. (Merényi 1892. 500.) 1666. aug. 12-én Pozsony vármegye Korompay Péterrel együtt Wesselényi Ferenc nádorhoz és Nádas- dy Ferenc országbíróhoz küldi követségbe. Ekkor minden bizonnyal a vármegye tisztviselője, talán esküdt ülnöke. (ÁLDÁSY 1905. 240.) 1657. jún. 7-én Pest-Pilis-Solt vármegye Básthy János személyében követet küld Forgách Ádámhoz a Pyber Ferenc által elkövetett jogtalanságok miatt. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1657/No. 11.) 1661. nov. 10-én Baratnaki István és gyerkényi Pyber Ferenc gyarmati alkapitány 1400 tallér erejéig adnak hitlevelet Balog Mihály egri rabért, miután 2000 ezüst tallért már adtak szabadulására. (MOL X 7824. No. 12220. - C 1229. d.) Hadzsi Ali efendinek „Eger vára dívános főtanácsának", 1668. dec. 11-én ifj. (II.) Koháry Istvánhoz írott leveléből kiderül, hogy a rab sarca nem gyűlt össze, a kezesek pedig nem fizettek, (uo. No. 12250.) ♦ 1650-ben Pyber Ferenc a Pozsony megyei Zavaron (Zavar, SK) bírt nemesi curiáját eladja Mihályi Ferencnek (r). (ÁLDÁSY 1905. 64.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 24 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között. Rácz András (st coll.) - Andreas Racz- alperes (1656) 3- szécsényi katona (1656) 3 Valószínűleg szécsényi lovaskatona. Azonos lehet azzal a Rácz Andrással, aki a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló, de távollevő katonaként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Lehetséges, hogy azonos azzal a Rácz Andrással, aki társaival 1667 januárja előtt a jászsági Jászalsószentgyörgyön és Alattyánban hatalmaskodott. (Botka 1988.276-277.) 383
