A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve
nek.107 Feltehetően kis számukkal magyarázható, hogy a seregszéki jegyzőkönyvben nem bukkantak fel, a magyar végváriakkal való viszályaikat pedig vagy az aktuális ezred - talán többnyire Érsekújvárott működő - hadibírósága (soltész-széke), vagy magyar és német katonák közös ügyei esetén olyan ún. vegyes haditörvényszékek intézték, amelyek ezeket a győri erődvárosban vagy Kassán is rendezték.108 1662 novemberében ugyanakkor a magyar végváriak - Wesselényi Ferenc nádor által Bécsbe közvetített - panaszára tiltották meg a szécsényi németeknek a rendkívül jövedelmező és ugyancsak a végváriak privilégiumai közé sorolható italmérést.109 Végül külön érdekességnek tartható, hogy 1655 decemberében a szécsényi ferencesek kértek a német katonák számára egy prédikátort, amit a Haditanács néhány huszár zsoldjából vélt megvalósíthatónak.110 A Szécsényben szolgáló németek jelenlétére átvitten forrásunk is több helyen utalt, amely a véghely korabeli topográfiájának feltérképezése szempontjából különös értékkel bír. Mivel őket - mint ez más végvárak esetében is szokás volt - a mezővárosban található, középkori eredetű várkastélyban/várban (lat. castellum, castrum, a véghely fennmaradt 17. századi alaprajzán „Schlos" - lásd a 2. képet111) szállásolták el, a szécsényi végvárváros e belső részét forrásunk „szécsényi német vár" (1., 16.), „belső szécsényi német vár" (12.), „belső, német vár" (13.) alakokban emlegette. Ugyanez a megerődített és árokkal is körülvett terület (nagyjából a mai Forgách-kastély) értendő a „szécsényi belső vár" (28., 83.), a „szécsényi belső praesidium" (2., 5., 6., 84.) vagy a „belső szécsényi praesidium" (92., 94.) kifejezések alatt is, ahol számos lakóház mellett többek között Koháry István (fő)kapitány „palotája", a seregszéki ülések egyik színhelye is állt (3., 9., 23., 25., 28-29., 36., 53., 96.). Ezzel szemben a „szécsényi külső praesidium" (2., 8., 20., 84., 92.) vagy az egyetlen alkalommal felbukkanó „külső szécsényi praesidium" (8.) kifejezések alatt maga Szécsény megerődített mezővárosa, pontosabban végvárvárosa értendő. Ezt előbb csak palánkkal, majd az 1640-es évek elejétől részben kő107 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 305. f. 77. (1652. jún. 9.) 108 Gecsényi 1984. főként 677-680. stb. és Németh 2004.1. köt. 314-317. 109 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 326. f. 194. 110 „Daz convent der Francißcaner zu Setschin bitt umb Verordnung unterhaltßir den alda sich befindenten Teutschen prediger. B.: der Röm. Kay. May. kriegsrath und muster- maistern herrn Jacob von Rauchenberg umb fürderlichen bericht und guettachten, und ob dargegen nicht lieber ain paar hußarn weniger zuehalten wehren." ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 311. f. 521. (1655. dec. 24.) 111 A karslruhei gyűjteményből származó alaprajz, és a mellette található látkép már korábban is napvilágot látott nyomtatásban. KlSARl Balla 2000. 464-465. (No. 205-206.) A szemléltetés kedvéért jelen forráskiadványunkban is szerepelnek. (1- 2. kép) Szécsény korabeli topográfiájára ld. MAJCHER1990. 37
