A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

- fiának lopása (1660) 84 Vezetékneve valószínűleg a Nógrád megye kékkői járásában található Nagyoroszi mezőváros nevéből ered. ♦ 1644. aug. 10. körül szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Bornemisza Bolgár Pál elfogásában. (JAKUS 1987b. 33.) Oroszlányi István (n, v/ nob. coll) - Stephanus Oroszlány, Oroszlan/Oroszla- ni/Oroszlian Istvan/István- a szécsényi seregszék külső tagja (1656,1659,1661) 7, 62, 67, 96- kertjét elajándékozza a szécsényi seregbíró előtt (1660) 79- füleki tiszt (1661) 96 (*1624-11677) Nógrád vármegyében birtokos nemes család tagja, amelynek neve a Komárom megyei Oroszlány/Oroszlánkő község nevéből ered. (NAGYIVÁN 8. köt. 279.) Oroszlányi/Zólyomi János (a) gyarmati végvári tiszt fia, aki II. Ferdinánd ural­kodása alatt a budai törökök fogságába esik, és onnan ötszáz talléros sarcon szaba­dul. Oroszlányi János 1629. dec. 18-án II. Ferdinándtól címeres nemeslevelet kap, amelyet 1630. jún. 3-án hirdetnek ki Nógrád vármegye losonci közgyűlésén. (FOR­GÓN 1997. 500-502. Oroszlányi István születésének és halálának becsült időpontját is innen vettük át. Forgon Mihály adatait a család irataiból merítette, amelyeket 1907- ben Oroszlányi László őrzött Miskolcon.) 1677. okt. 10-én Oroszlányi István vsz. már halott, fia: Oroszlányi Sándor jelenik meg Kecskeméten bizonyos adósságok be­hajtására, amelyeket Szentmártoni János füleki katona Oroszlányi Istvánra ruházott. (IVÁNYOSI-SZABÓ 2008. 1. köt. 504.) ♦ 1650. máj. 18-án Oroszlányi Istvánt nógrádi tiszttartóként említik. (SziLY 1884. 92.) 1652-elején Balassa Imre tiszttartójának neve­zik, a jószág nevének említése nélkül. Mivel 1654 októberében gyarmati lakosként tanúskodik egy ügyletnél, ezért okkal feltételezhető, hogy Balassa Imre gyarmati ka­pitány (1652-1663) (balassa)gyarmati jószágának volt tiszttartója. (TÓTH 2001. No. 1027. Belitzky 1977. 41. Balassa 1652. októberétől viselte tisztét: ÖStA KA Best. No. 1501.) 1656. márc. 14-én Divényben Balassa Imre és Dovály Mihály zálogszerződésé­nek egyik tanúja, minden bizonnyal még Balassa familiárisaként. (Genealógiai Füze­tek 11. (1913) 157-158.) Balassa Imrénél való egykori szolgálatára egy 1662. júl. 6-án írott levelében maga is utal. („régi kegyelmes uram" etc. MOL X 1047. No. 436. - 40574. d.) 1656/1658 táján ifj. Libercsey Mihályhoz hasonlóan, erős konfliktusok mellett ő is kilépett a Balassák szolgálatából és Koháry István familiárisa lett. 1662. febr. 25-én (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.), 1664. jan. 6-án (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 1. Nagy 1861. 135.), 1668. dec. 13-án (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 56.), 1672. nov. 1-én (PÁLFFY 1995. 228.), 1674. ápr. 25-én (HORNYIK 1865. 206.), 1675. febr. 8-án (wo. 206.) és 1677. okt. 10-én (IváNYOSI-SzabÓ 2008. 1. köt. 504. vsz. néhai!) a fü­leki vár seregbírájaként szerepel. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzéké­ben is szerepel, fizetési szempontból ugyanis Szántó János hadnagy lovasszázadába osztották be, mint két lóval szolgáló katonát. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) A Koháry-levéltárban fennmaradt jelentős számú levelei is megerősítik, hogy 1662 és 1676 között biztosan a füleki vár seregbírája volt. (Első levelünk: 1662. ápr. 15. MÓL X 1047. No. 271. - 40574. d. Utolsó levelünk: 1676. febr. 22. wo. No. 452. Egy, a kama­rai anyagban fennmaradt kiadatlan levelének említése: 1676. júl. 15. Vass 1982.120.) 1673. márc. 14-én Oroszlányi egyik Koháry Istvánnak írott levelében megemlíti, 374

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom