A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
- nagykőrösi lakos (1656) 3 (11665-1668) Nagykőrösi nagyállattartó nemesi család tagja. (MajláT 1943. 152- 153.) Szinthay Márton volt jobbágya: Oláh Mihály, felesége: Kovács Anna és gyermekeik: István, Katalin és Zsuzsanna illetve Mihály nővére: Erzsébet 1629. nov. 5-én kapnak Ferdinándtól címeres nemeslevelet, amelyet 1631. márc. 26-án hirdetnek ki Pest-Pilis-Solt vármegye szécsényi közgyűlésén. (A legfontosabb szakirodalom: BENKÓ 1908. 251-254. Emellett: SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 2. köt. 227. GalgÓCZY 1896. 51. KŐSZEGHI1899. 268-269. KEMPELEN 1911-1932. 8. köt. 50.) Oláh István a nemeslevél alapján Oláh Mihály (fi650/1652 körül) nagykőrösi főbírónak (1638, 1644, 1649 hivatali évek - GalgÓCZY 1896.162-163.1650-ben a mezőváros esküdt polgára: Bo- ROSY1998. No. 59.), Pest-Pilis-Solt vármegye hódolt esküdtjének (1642-1649 biztosan SZAKÁLY 1997. 349. MajláT 1943. 27. BOROSY 1998. No. 47.) és Kovács Annának fia. 1665. jún. 27-én Oláh István még életben van: egy ecsedi jobbágyokkal (Ecsed/Ö- csöd - Nagykunság) folytatott kereskedelmi vitájáról (ököreladás, arestatio) tudósítanak forrásaink. (1665. máj. 3. SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 329-330. 1665. jún. 27. uo. 335-336.) 1668 tavaszán Oláh István már halott, Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi összeírásában már csak az örökösei szerepelnek, a nagykőrösi nemesek között, 50 dénáros összeggel. (SZAKÁLY 1995. 93.) Oláh Istvánnak a nemeslevél megszerzése után született öccse az az Oláh János (fi 683-1685), aki 1679-ben Nagykőrös főbírája és 1682-ben egyik legmódosabb állattartó polgára. (GalgÓCZY 1896. 163. BENKÓ 1903. 64-65. SZAKÁLY 1981a 258. BOROSY 1999. No. 187. IváNYOSI-Szabó 2007. 25. A családi kapcsolat azonosítása: BENKÓ 1908. 254. SZAKÁLY 2001. 483.) ♦ 1649. máj. 15- én Kis Nagy János kecskeméti lakos Pest-Pilis-Solt vármegyének írott levelében „Oláh István deák" néven szerepel, tehát írástudó. (BOROSY 1998. No. 133.) 1659. jan. 19-én Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (BOROSY 1998. No. 167.) Iványi Fekete László egy 1661. máj. 18-án írott leveléből kiderül, hogy valamikor az 1650-es évek elején Csorba István volt nagykőrösi gulyás arestáltatta Galgócon Oláh István marháit, ám a galgóci bíró feloldotta a zár alá vételt, amikor megismerte az ügyet, és megtudta, hogy Oláh nemes személy. (PMLIV. l-c/2.1. d. 1661/No. 24. Ismerteti az ügyet és folyományait: SZAKÁLY 1997. 298.) 1656 karácsonya előtt a (nagy)- kőrősi nemesek képviseletében Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjánál: Földváry Jánosnál jár követségben, a rájuk korábban (Bátori László szolgabírósága idején) kivetett taxa ügyében. Fülekről visszatérőben azonban rablás áldozata lesz. Pest-Pilis-Solt vármegye 1657. jún. 7-én hozott határozata nyomán az elszenvedett kárt az egész körösi nemességnek kell becslés után elosztania. (PML IV. l-c/2. 1. d. 1657/ No. 5. SZAKÁLY 1997. 298.) 1658/1659-ben Nagykőrös Fülekre és Gyarmatra, illetve Érsekújvárra küldött követségeinek tagja. (SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 1. köt. 243-244.) 1661 júliusában Nagykőrös mezőváros megbízásából lovakat visz Szécsénybe Koháry Istvánnak, (uo. 283.) 1661-ben Nagykörös a városi kocsma részére egy átalag bort vásárol tőle, amelyet adójából levonnak, (uo. 298.) 1661-ben a nagykőrösi számadáskönyvben szerepel Oláh István egyik juhásza. (NOVÁK1994.146.) 1661. aug. 8-án Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén Oláh István panaszt emel Csanádi János ónodi alkapitány ellen. (BOROSY 1983. No. 720.) ♦ 1646. nov. 5-én Oláh István apja: Oláh Mihály Draskovich János nádortól királyi joggal adományként megkap egy részbirtokot (a néhai Bíró János és Fejes Péter porcióját) a Pest megyei Inárcs pusztában. (Az adománylevél: SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 2. köt. 231-233.) Református. 369
