A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

márc. 9-10. TÓTH 2001. No. 1222. Utolsó adatunk: 1667. jún. 20. DERL C/64. 2b. 49. d. f. 6-7. Ám helyettes alispáni működése minden bizonnyal esküdt ülnökként történt, így 1669-ig kitolhatjuk az időhatárt.) 1665-1669-ben biztosan helyettes alispán. (Elődje Pápay Péter a poszton. Első adatunk: 1665. szept. 15. MOL P 287. Ser. I. Fasc.

K. No. 62. Utolsó adatunk: 1669. ápr. 12. MOL P 1981. 1. cs. f. 168.) 1668 végén és 1669 elején folyamatosan ő az ügyvezető a betegeskedő Madách János helyett. Valószínűleg 1669 áprilisának végén választják meg Madách utódává. 1669 és 1678/1679 között alispán. (Első adatunk: 1669. máj. 11. MOL P 1981. 1. cs. f. 171. Utolsó adatunk: 1678. ápr. 13. NML IV. 1. b. 2. d. 1678/No. 3. Ugyan már 1669. márc. 19-én is egy iratban nógrádi alispánnak nevezi magát (SZEDERKÉNYI 1891. 224.), ám ez a többi adat fényében pontatlan megfogalmazás, és helyettes alispánságára vonatkozik. A következő alispánról, hajniki Bezzegh Istvánról 1679. szept. 24-i az első adat. NML IV. 1. b. 2. d. 1679/No. 2.) Heves-Külső-Szolnok vármegyei tisztségei: 1647 és 1663 között biztosan a mátrai járás szolgabírája. (Első saját adatunk: 1648. márc. 16. DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 64. Egy köztes adat: 1654. nov. 18. megerősítése. SZEDERKÉNYI 1891. 291. Utolsó adatunk: 1663. máj. 22. uo. 15. d. 10. t. No. 1. A járás azonosítása: 1647 és 1655 SOÓS 1974. 22. SZEDERKÉNYI 1891. 374. Szolgabírói tevékenysége végén talán a tiszai járás tartozott hozzá.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) 1669. aug. 22-én és 1671. márc. 2-án két egymást követő alkalommal az alispánválasztás jelöltjei között szerepel, ám egyik alkalommal sem őt választják meg. (uo. 297. 311.) Pest-Pilis- Solt vármegyei tisztségei: 1658. ápr. 11-től esküdt ülnök. (A dátum a hivatali esküé: BOROSY 1983. No. 472.) A közgyűlési jegyzőkönyvekből úgy tűnik, hogy egészen nógrádi alispánná választásáig esküdt ülnök maradt ebben a vármegyében. Néme- thy Pál már 1646-ban egy szécsényi birtokbaiktatás egyik nemes tanúja. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 6.) 1656-ban Szécsényben lakik. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 78.) 1659. máj. 16. előtt Koháry István mint Gyöngyös egyik földesura nevében részt vesz a mezőváros statútumainak megalkotásában. (KOVÁCS 1984. 7-9.) 1661. dec. 8- án számot ad arról Koháry Istvánnak, hogy megbízásából hódoltsági borokat szállított a füleki és szécsényi várba. (MOL X 1047. No. 791. - 40575. d.) Ebből a levélből, és egy másik 1663. júl. 18-án írottból egyértelmű, hogy az időszakban Koháry István szécsényi familiárisa. (NML XIV. 3. D/l. f. 361-362.) 1664-ben a dunáninneni vármegyék főpénztárnoka (generalis perceptor), egyben a részleges hadfelkelés hadainak („az particularis insurrectióra való hadaknak") fizetőmestere. (NML IV. 1. b. 1. d. 1673/No. 3-4.) 1670 júliusának elején a Wesselényi-féle „összeesküvéssel" kapcsolatban Nógrád vármegye több esküdt ülnökével együtt Johann von Sporck tábornok utasítására ifj. (II.) Koháry István füleki (fő)kapitány letartóztatja, és Füleken fogságban tartja. (MERÉNYI 1903. 69. THALY 1872. 306-308. Makkai 1954. 66.) 1670. júl. 8-án a vármegye emiatt fontolóra veszi leváltását, ugyanakkor az aug. 11-én összeült füleki közgyűlésről Némethy és társai érdekében Wattay Pál és Pelargus György vezetésével követséget indít Lipót királyhoz. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 43. 45. 48.) Feltehetően 1670. nov. 11. után szabadul ki. (BADICS1928. 14.) 1670. dec. 30-án, alispánként részt vesz a vármegye közgyűlésén, majd Forgách Ádám országbíróhoz megy, akinek kezességén előzőleg kiszabadult, (uo. 52-54.) 1674 őszén az 1670. évi események miatt ismét Pozsonyba idézik, valamelyik rendkívüli törvényszék elé. (MOL X 1047. No. 661. - 40575. d.) ♦ 1643-ban a Heves megyei Apc mezőváros egyik birtokosa.

366