A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Nadányi Miklós /körösladányi/ (nemz, v coll.)- Nadani Miklós- a szécsényi seregszék külső tagja (1656,1658) 16, 42- nógrádi kapitány (1658) 42 (11664/1665) Középkori eredetű, a Tiszántúlon birtokos nemesi család sarja, amely nevét a Békés megyei Nadányról (ma: Körösladány) nyerte. (A család középkori és kora újkori története: MÓRICZ 1979. különösen 103-116.) Apja a Báthory Gábor erdélyi fejedelmet 1613-ban meggyilkoló Nadányi Gergely (11614 márc.) hajdúhadnagy. Nadányi Miklós Pázmány Péter pártfogásával a Magyar Királyságban fut be karriert. Nadányi Miklós felesége 1659-ben nagyszombati Mindszenthy Magdolna (11670 után). (Nagyiván8. köt. 6-10. PONGRÁCZ 2008. 252.) 1659. ápr. 17-én családjával bárói rangot nyer. (MOL A 57.12. köt. 233-237.) 1664. jan. 28-án Nadányi Miklós még él, 1665 októberében azonban már Pest-Pilis-Solt vármegye fizeti meg Nadányi özvegyének adósságát. (HAUSEL 2000a. 74.) Rendelkezésünkre áll Nadányi Miklós portréja 1649-ből. (WiDEMAN 1652. No. 60.) ♦ 1634. jan. 14-én már nógrádi alkapitány (Szarka 2008. 137.), 1638-ban szintén ebben a pozícióban említik. (Hausel 2000a. 69.) Tisztét 1639 legvégéig tölti be. (MOL P 287. Ser. II. Fase. HH f. 13-14.) Nógrád- ból 1640. ápr. 1-jei fizetés-jóváhagyással Nadányi szécsényi alkapitánnyá lép elő (MOL P 287. Ser. II. Fase. HH f. 13-14., vö. még ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 283. f. 198.), miután febr. 5-i kérelmét (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 282. f. 267.) - Forgách Ádám szécsényi (fő)kapitány támogatására (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 282. f. 271. és uo. Reg. Bd. 283. f. 177.) - az Udvari Haditanácsban elfogadják. (További adatok JAKUS 1985a. 127., JEDLICSKA 1910. 338. Borosy 1998. No. 28.) Szécsényi alka- pitányként a közel egy évtizedig itt szolgáló, komáromi főkapitány-helyettessé kinevezett Spáczai Mártont váltotta fel. (PÁLFFY 1997b. 285.) 1642 márciusának elején III. Ferdinánd Nadányit - februári kérelmére (ÖStA KA L1KR Prot. Exp. Bd. 286. f. 238.) - szőgyéni kapitánnyá nevezi ki, annak ellenére, hogy Pálffy István bányavidéki főkapitány a drégelypalánki kapitányi posztra ajánlotta. (JEDLICSKA 1910. 337. 339) Szécsényi tisztére fizetése 1642. márc. 31-ig járt, ápr. 1-től már szőgyéni kapitányként kapta zsoldját. (MOL P 287. Ser. 11. Fasc. HH f. 13-14.) Miután szőgyéni kapitányi utasítására Nadányi márc. 28-án esküt tett (iuramentum instructionis: ÖStA KA Best. No. 1361.), új tisztébe Pálffy István generálisnak kellett beiktatnia. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 287. f. 66.) 1644. október közepéig Szőgyénben szolgál, ekkor a Zsitva parti Verebély várának kapitánya lesz, egészen 1652 végéig. (MOL P 287. Ser. II. Fasc. HH f. 13-14.) 1653. jan. 1-től 1663. okt. végéig, Nógrád várának elvesztéséig nógrádi kapitány, (uo.) Működése során különös hangsúlyt helyez a vár megerősítésére. (PML IV. 1-f. 1. d. 1. t. f. 15-16. SZAKÁLY 1981a. 232. HAUSEL 2000a. 69.) Több ízben jár követségben a budai beglerbégnél Esterházy Miklós nádor (1625-1645) megbízásából, illetve III. Ferdinánd uralkodása (1637-1657) Georg Grai Henklau-val (m) együtt. 1644-ben a vezekényi mezőn az érsekújvári és verebélyi végházból összeszedett mintegy négy-ötszáz lovas élén vereséget mér I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Nyitra vármegyét fenyegető csapataira. 1652-ben verebélyi kapitányként részt vesz, és megsebesül a vezekényi csatában. (Mindezekről bárói oklevelének barokkos narrációja tudósít: MOL A 57.12. köt. 235-236.) 1655 tavaszán Wesselényi Ferenc nádor megbízásából átmenetileg ő a Jászkunság jövedelmeinek kezelője. (GYÁRFÁS 1885. 250.) 1663. nov. 6. körül hosszú ostrom után feladja a törököknek a nógrádi várat. (HAUSEL 2000a. 71-84.) A vár ostromának alapvető forrását az 1663. 361
