A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

5-én és 1644. aug. 10. körül: MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a., 1647. márc. 26: MÓL P 449. III. Fasc. No. 16. és 1649. jan. 29.: MOL P 638.11. cs. 6. t. 1649/f. 3-4.), amikor szept. 20-án Farkas György bujáki alkapitány levelében friss fejleményként említi, hogy Liptay régi ígéretét teljesítve lemondott tisztéről. (MOL X 1047. No. 786. - 40575. d. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 320/1. f. 386.) Forgách Ádám bányavidéki főkapitány Liptay helyére Géczi Gábort, az említett Farkas Györgyöt és Ormándi Péter javasolja, akik közül szeptember végén végül Ormándi nyeri el a posztot. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 320/2. f. 236., f. 242. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 207. Konv. 1660. Jan. f. 283-284.) Liptay István Koháry István familiárisa. A familiárisi kötelék valószínűleg már az előző generációban is fennállt. ♦ 1634-ben testvérével: Liptay Györggyel együtt kibocsátja kezéből a zólyomi és dobronyai vá­rakat, apjuk zálogbirtokait. Nadányi Miklóstól 1636-ben zálogba veszi a Nógrád megyei Tolmácsot, majd 1637-ben a Hont megyei Dalmadot is (Domadice, SK). (Nagy 1858. XXV.) 1647. márc. 26-án Draskovich János nádortól id. Ráday András­sal, Voxith Horvát Istvánnal és Semléki Jánossal együtt adományként megkap egy szécsényi házat és a Pest megyei Farkasd pusztát. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 16. Az iktatási jelentés: DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 26.) 1649. ápr. 12-én egy meg­állapodás keretében kézhez veszi Balogh Dánielnek a Nógrád megyei Csaláron (Öe- láre, SK) lévő birtokrészét. (uo. 4. cs. Fasc. I. No. 22.) 1649. jan. 29-én egy ezer tallér értékű török rabjának átengedéséért zálogjogon megkapja a Pándi család kelenyei (Klehany, SK - Hont megye) részbirtokát. (MOL P 638.11. cs. 6.1.1649/f. 3-4.) 1652. dec. 2-án megosztozik testvérével, Liptay Györggyel két rezidencián. A pozsonyi ház ezután teljesen bátyjáé lesz, a lévai pedig teljesen Istváné. (MOL P 449. 4. es. I. Fasc. No. 26.) Szintén 1652. dec. 2-án Pálffy Pál nádortól adományt nyer a Bács me­gyei (Kis)sári és Militics (Srpski Militic, SR) egész birtokokra, (uo. No. 21. Kiadja: Nagy 1858. 40-41.) 1653. máj. 27-én a Nyitra megyei (Zsitva)födémesen (Úl'any nad Zitavou, SK) lakó egy jobbágyát és egy zsellérét elzálogosítja Farkas Pál nógrádi al- kapitánynak. (MOL P 638. 11. cs. 6. t. 1653/f. 3-4.) 1654-ben a család előnevét adó Nógrád megyei Kisfalud kuriális puszta (praedium) fő birtokosaként említik. (TÓTH 2001. No. 1287.) 1656. szept. 9-én megosztozik testvéreivel: Liptay Györggyel és Já­nossal minden olyan apjuktól maradt ingó és ingatlan jószágon, amelyet korábban még nem osztottak el. (MOL P 449. 4. es. I. Fasc. No. 28.) 1657-ben felettesétől, Kohá­ry István szécsényi (fő)kapitánytól, és annak fiaitól 8868 forintért zálogba veszi a Hont megyei Szitnya vár és uradalom háromnegyedét. (Nagy 1858. XXV.) 1657-ben a Nógrád megyei (Ipoly)varbón (Vrbovka, SK) említik jobbágyát. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) Élete végén tett végrendeletében (1659/1660) a következő települése­ken lévő birtokait sorolja fel, ezek - valószínűleg a szitnyai vár néhány tartozékának kivételével - mind részjószágok: Bács megyében (Kis)sári és Militics, Bars megyében Léván egy ház majorsággal és (Garam)újfalu (Tekovská Nová Vés, SK). Hont me­gyében Darázsi (Drazovce, SK), (Hont)bagonya (Bohunice, SK), Kisterjén (Dőlné Te- rany, SK), Kelenyen (Klehany, SK), illetve a szitnyai vár és hozzátartozó jószágok. Liptó vármegyében nem meghatározott kisebb birtok vagy birtokok, Nógrád me­gyében Kisfalud, Szécsényben ház majorsággal, Táb puszta és Varsány (utóbbi sző­lőkkel), Pest megyében Farkasd puszta, Zólyom megyében Korponán (Krupina, SK) egy ház majorsággal és (Tót)pelsőc (PlieSovce, SK). (Nagy 1858. 45-46.) Alkapitányi tiszte után a szécsényi határban 100 kilányi szántófölddel rendelkezett. (PÁLMÁNY 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom