A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Tamás is, aki 1672-ben az ecsegi „Szent Kereszt céh" (a helyi katolikus vallásos társulat) alapítói között szerepel. (VARGA 1987. 47.) Valószínűleg Kurta Máté is katolikus volt, ahogy az egész falu.

Kutassy György/bakóházi/ (n, v coll - Kutassy György - a szécsényi seregszék külső tagja (1656) 3

(fl666) Családneve talán valamelyik Csanád megyei Kutas utótagú falunévből ered. (Nagy Iván valamely közelebbről meg nem határozott Nógrád megyei Kutas pusztából eredeztette. NAGYIVÁN 6. köt. 518. Talán a Nógrád megyei Kutasóra gondolt, amely gyakran szerepelt röviden Kutasként. Id. VASS1993. 69.) Melléknevüket a Gö- mör megyei Bakóháza faluról nyerték. Valószínűleg ebből a Kutassy családból származik az a márkházai Kutassy Miklós illetve Kutassy Péter, akik 1567. okt. 30-án nemes szomszédosként szerepelnek egy egri birtokbaiktatásnál. (DERL C/64. 2b. 15. d. 5. t. No. 18.) Kutassy György (id.) Kutassy Györgynek (fl640 körül), Nógrád vármegye esküdt ülnökének (1617 biztosan), Heves vármegye szolgabírájának (1629 biztosan), Pest-Pilis-Solt vármegye dicatorának (1638-1639), szolgabírájának (1638- 1641 biztosan), átmeneti alispánjának (1640) és szalmatercsi Tercsy Borbálának fia. ifj. Kutassy György felesége halálakor jobaházi Dőry Zsuzsanna. (BOROSY 1984. No. 1026. HORVÁTH 2004. 24. Nagy Ivánnál félreolvasás miatt tévesen „Bory Zsuzsanna" szerepel NAGYIVÁN 6. köt. 518.) ifj. Kutassy György 1662-ben súlyos betegség miatt végrendelkezik. Tudjuk, hogy 1662 tavaszán idő előtt kénytelen hazatérni a pozsonyi országgyűlésről, amelyen Pest-Pilis-Solt vármegyik egyik követeként vett részt. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1662/No. 16. BOROSY 1983. No. 779. és GUSZAROVA 2005. 137. Horváth 2004. 24. A végrendelet említése: NML IV. 1/i. 4. köt. p. 1. Szövege nem maradt meg.) Végül csak 1666-ban hal meg. (ld. lejjebb.) ♦ Heves-Külső-Szolnok egyesült vármegyében viselt tisztségei: 1656. okt. 10-én és 1658. ápr. 10-én esküdt ülnökként szerepel. (DERL C/64. 2b. 31. d. 10. t. No. 2. SZEDERKÉNYI 1891. 375.) 1660. jan. 28-án és 1663-ban szolgabíró. (Szederkényi 1891. 292. Orosz 1906. 165.) 1665. febr. 7-én helyettes alispánként említik, ekkor tehát újra esküdt ülnök. (SUGÁR 2001. No. 149.) Nógrád vármegyében viselt tisztségei: 1638 és 1658 között biztosan Nógrád vármegye egyik esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1638. ápr. 19. DERL C/64. 2c. 78. d. No. 8. Utolsó adatunk: 1658. márc. 20. DERL C/64. 2b. 31. d. 12. t. sine. 1638 és 1640 közötti adataink vsz. inkább rá vonatkoznak, mint apjára, mert Pest-Pilis-Solt vármegye, amelynek az adószedője volt, ekkor már Füleken működött, míg Nógrád vármegye főleg Szécsényben.) Pest-Pilis-Solt vármegyében viselt tisztségei: 1636-ban biztosan esküdt ülnök. (1636. febr. 21. és márc. 20. BOROSY 1998. No. 15-16.) Valamikor 1647 előtt adószedő (dicator). (NovÁK 1994. 103.) 1649 és 1656 között biztosan szolgabíró, valószínűleg a kecskeméti járásban. (Első két adatunk: 1649. szept. 17. BOROSY 1998. No. 49. 1650. szept. 1. SZ1LÁDY-SZILÁGYI1863.1. köt. 158.1656. ápr. 20- án választják meg helyébe Pápay Jánost szolgabírónak. BOROSY 1983. No. 271-3. Mivel Pápay Jánosról tudjuk, hogy a kecskeméti járásban működött, ezért ugyanezt talán Kutassyról is feltételezhetjük.) 1656. jún. 23-án, 1661. ápr. 2-én és 1662. ápr. 19-én Kutassy ennek megfelelően újra csak esküdt ülnökként szerepel. (HORVÁTH 1981. No. 149. SZAKÁLY 1995. 89. BOROSY 2001. 218.) 1665. febr. 23-án a tisztéről lemondó Iványi Fekete László helyébe alispánná választják. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1665/No. 21. BOROSY 1983. No. 891.) 1666. márc. 30-án még elszámoltatja a vármegye, 1666.

344