A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
bála. Koháry István első felesége divékújfalusi Újfalussy Éva (BOROVSZKY 1906. 462. Nagy Ivánnál tévesen második feleségként. NAGYIVÁN 6. köt. 288. Nagy Iván hibás adataira már Illésy János is felhívta a figyelmet: ILLÉSY 1885. 4.) Második felesége gyarmati Balassa Judit (11684), Balassa Imre és magyarbéli Bosnyák Judit leánya, akivel 1648. jan. 15-16-án üli lakodalmát, a Trencsén megyei Biccsén (Bytca, SK). Tőle születnek gyermekei, elsőként 1649. márc. 12-én ifj. (II.) Koháry István: a későbbi füleki főkapitány, országbíró és neves költő. (THALY 1878. 400. BOROVSZKY 1906. 462.) Ismert Koháry István 1651-ben készített portréja. (WlDEMAN 1652. No. 47.) ♦ 1629. márc. 10-én Koháry Istvánt említik a szitnyai és csábrági uradalmak inscripi- tiójáról szóló királyi oklevélben. (MOL A 57. 7. köt. 839-842.) Koháry István 1640. máj. 17. és 1647. jan. 1. között biztosan Batthyány Adám hét lóval szolgáló elsőrendű udvari familiárisa. (BENDA-KOLTAI 2004.) Kevéssel 1647. szept. 23. után nevezik ki a szécsényi vár (fő)kapitányává, Forgách Ádám javaslatára. (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 174. Mocsáry ezt az iratot tévesen interpretálja kinevezésként: MOCSÁ- RY 1820-1826. III. köt. 189.) A tisztségre ekkor felmerült Forgách Ferenc neve is, ám végül többszörös egyeztetés után Koháry nyerte el azt, akit Forgách generális tartozott tisztébe beiktatni. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 296. f. 294. és Reg. Bd. 297. f. 247., f. 261.) 1653-1654-ben Koháry neve többször felmerül felső-magyarországi főkapitány-helyettesnek, de végül nem vállalja el azt. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 309. f. 106., uo. Exp. Bd. 307. 1653. f. 381., 1653. f. 411., 1654. f. 46., f. 431., uo. Reg. Bd. 308. f. 97. és uo. Reg. Bd. 310. f. 27.) 1657. januárjában és februárjában Wesselényi Ferenc nádor füleki főkapitánynak is javasolja (szécsényi posztja megtartása mellett), mégpedig oly módon, hogy halála után fia, ifj. (II.) Koháry István (1649- 1731) is örökölhesse tisztét. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 316. f. 20., f. 71., f. 88.) Febr. 14-én Koháry a nádor által kért, örökölhető módon megkapja a füleki főkapitányságot (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 317. f. 60., f. 61., f. 72. és ÖStA KA Best. No. 1500.), amiről az Udvari Kamarát is értesítik. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 317. f. 73. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 200. Konv. 1657. Juli f. 42-49.) 1657. októberében, Wesselényi Ferenc lemondását követően - amelyet I. Lipót király végül nem fogad el - Koháry István neve is felmerül a felső-magyarországi főkapitányi posztra. (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 316a. f. 106.) 1657. júl. 18-án Koháry 1000 magyar lovas félfogadására kap parancsot, miként Pálffy Miklós is, aki a 2000 lovas fő-, Koháry pedig alkapitánya lesz. (ÖStA KA Best. No. 1575. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 317. f. 272. f. 273.: „vicecapitaneus über die hungarische leichte reuterey") 1661. márc. 22-én I. Lipót magyar királyi tanácsosává (consiliarius) (MOL X 7824. No. 7170. - C 1124. d.), 1661. ápr. 10-én pedig Balassa Ferenc helyére Hont vármegye főispánjává nevezi ki. (BOROVSZKY 1906. 344. 462.) 1661. aug. 30-án toborzólevelet kap I. Lipóttól 500 magyar lovas félfogadására. (MOL X 7824. No. 7154-7155. - C 1124. d. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 323. f. 424. f. 454. f. 456. és uo. Reg. Bd. 324. f. 214-215.) 1661. szept. 27-én egy mezei lovasezred ezredesének (certorum militum equestris ordinis campestrium colonellus) nevezik. (MOL X 1047. No. 270. - 40574. d.) 1663. aug. 29-én Wesselényi Ferenc nádor Hont, Nógrád és Pest-Pilis-Solt vármegyék számára az érsekújvári ostrom miatt kiadott általános hadbahívó pátense Koháry Istvánt nevezi meg a vármegyei felkelők parancsnokaként. (MOL X 7824. No. 7161. - C 1124. d. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 327. f. 163.) 1664 áprilisában a lévai vár visszafoglalásáért indított hadjárat magyar fővezérévé rendelik. 1664. júl. 8336
