A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Kis Mátyásné - Kis Mationé- megegyezése a seregszék előtt (1659) 69 Kis Mihály ld. Martonosi Kis Mihály, Makai Kis Mihály Kis Mihály/kürti/ - Kis Mihály- füleki katona (1659) 62- rabtartási szokásaira hivatkozás (1659) 62 (fi674 után) A család későbbi nemesi előneve eredetileg második (helynévi) vezetéknév volt. A „Kürti" előnév valószínűleg a Heves megyében, Jászkisér mellett található Kürt település nevéből ered, de esetleg a Nógrád megye szécsényi járásában fekvő (Erdő)kürt is szóba kerülhet. Kürti Kis Mihálynak bizonyosan közeli rokona (talán apja?) az a kürti Kis Gergely, akit Kőszögi Mátyás mizsei (Heves megye - Jászság) paraszt említ egy 1644. jan. 27-én folytatott füleki tanúvallatás során. (FEKETE 1861. 133.) Kürti Kis Mihály, felesége: Nagy-Mátyás Erzsébet, leányuk: Erzsébet és sógorának: Takács Tamásnak családja 1662. máj. 26-án kapnak I. Lipóttól címeres nemeslevelet, amelyet 1662. okt. 28-án hirdetnek ki Nógrád vármegye közgyűlésén. (NagyiváN 6. köt. 250.) ♦ Valószínűleg ő az a Kis Mihály füleki katona, akinek 1647-ben Nagykőrös egy pár karmazsin csizmát ajándékoz, mivel embereinek nem engedte a szolnoki törököket a mezővárosban levágni. (NovÁK 1994. 104.) Kürti Kis Mihályt 1658. jan. 3-án (ld. lent) és 1659. máj. 15-én is füleki lovashadnagyként említik. Az utóbbi esetben azzal kapcsolatban, hogy egyik katonáját Nádudvaron II. Rákóczi György erdélyi fejedelem katonái kifosztották. (MOL P 1992.1. cs. 5.1.1659/ f. 4-5.) Még 1665. okt. 25-én is füleki lovashadnagy. (SUGÁR 2001. No. 151.) 1656. máj. 17-én Iványi Fekete László füleki alkapitány értesíti Koháry Istvánt, hogy Kis Mihályt küldte hozzá egy portya előkészítésére. (MOL X 1047. No. 423. - 40574. d.) 1657-ben a Magyar Kamara a hódolt Szeged város tiszttartójának (vsz. administrator) akarja kinevezni, de nem vállalja el a tisztséget. (SZAKÁLY1983. 713.) 1666. jún. 11-én Wesselényi Ferenc említi Bélteki Pálnak írt levelében, hogy Kis Mihály a lázadó Balassa Imre divényi vára alatt portyázott. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1001.) 1674. júl. 6-án kürti Kis Mihály Csohány Gáspár ónodi tiszt jászberényi bevallásának egyik tanúja. (Botka 1988. 317-318.) ♦ 1653. márc. 21-én kétszáz birodalmi tallér illetve százhatvan magyar forint kölcsönt nyújt mellétéi Barna Ferencnek, aki ennek fejében neki zálogosítja el Nógrád megyei jószágai közül mikóházai részbirtokát és Kisarany puszta felét. (SUGÁR 2001. No. 124-125.) Nógrád vármegye 1658. évi összeírásában füleki lovashadnagyként szerepel, 33 dénáros összeggel, a füleki járás félnemesei (seminobiles/agiles) között, az 1663. évi összeírásban ugyanott ugyanakkora összeggel tüntetik fel, de már a birtokos nemesek között, közvetlenül horti Kovács János füleki lovashadnagy után. (Az utóbbi helyen szereplő névalak (Michael Kis de Kürth) és a státusz változása teszik egyértelművé az azonosítást.) Kis Miklós (v. coll/ n, v coll.)- Kis Miklós- a szécsényi seregszék jegyzője (1651) F- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1661) 54, 61-62, 64, 66, 74, 84, 85, 89, 92, 98- felperes (1660) 80 334