A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Kis Mátyásné - Kis Mationé- megegyezése a seregszék előtt (1659) 69 Kis Mihály ld. Martonosi Kis Mihály, Makai Kis Mihály Kis Mihály/kürti/ - Kis Mihály- füleki katona (1659) 62- rabtartási szokásaira hivatkozás (1659) 62 (fi674 után) A család későbbi nemesi előneve eredetileg második (helynévi) veze­téknév volt. A „Kürti" előnév valószínűleg a Heves megyében, Jászkisér mellett ta­lálható Kürt település nevéből ered, de esetleg a Nógrád megye szécsényi járásában fekvő (Erdő)kürt is szóba kerülhet. Kürti Kis Mihálynak bizonyosan közeli rokona (talán apja?) az a kürti Kis Gergely, akit Kőszögi Mátyás mizsei (Heves megye - Jászság) paraszt említ egy 1644. jan. 27-én folytatott füleki tanúvallatás során. (FEKE­TE 1861. 133.) Kürti Kis Mihály, felesége: Nagy-Mátyás Erzsébet, leányuk: Erzsébet és sógorának: Takács Tamásnak családja 1662. máj. 26-án kapnak I. Lipóttól címeres nemeslevelet, amelyet 1662. okt. 28-án hirdetnek ki Nógrád vármegye közgyűlésén. (NagyiváN 6. köt. 250.) ♦ Valószínűleg ő az a Kis Mihály füleki katona, akinek 1647-ben Nagykőrös egy pár karmazsin csizmát ajándékoz, mivel embereinek nem engedte a szolnoki törököket a mezővárosban levágni. (NovÁK 1994. 104.) Kürti Kis Mihályt 1658. jan. 3-án (ld. lent) és 1659. máj. 15-én is füleki lovashadnagyként emlí­tik. Az utóbbi esetben azzal kapcsolatban, hogy egyik katonáját Nádudvaron II. Rá­kóczi György erdélyi fejedelem katonái kifosztották. (MOL P 1992.1. cs. 5.1.1659/ f. 4-5.) Még 1665. okt. 25-én is füleki lovashadnagy. (SUGÁR 2001. No. 151.) 1656. máj. 17-én Iványi Fekete László füleki alkapitány értesíti Koháry Istvánt, hogy Kis Mi­hályt küldte hozzá egy portya előkészítésére. (MOL X 1047. No. 423. - 40574. d.) 1657-ben a Magyar Kamara a hódolt Szeged város tiszttartójának (vsz. administrator) akarja kinevezni, de nem vállalja el a tisztséget. (SZAKÁLY1983. 713.) 1666. jún. 11-én Wesselényi Ferenc említi Bélteki Pálnak írt levelében, hogy Kis Mihály a lázadó Ba­lassa Imre divényi vára alatt portyázott. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1001.) 1674. júl. 6-án kürti Kis Mihály Csohány Gáspár ónodi tiszt jászberényi bevallásának egyik tanúja. (Botka 1988. 317-318.) ♦ 1653. márc. 21-én kétszáz birodalmi tallér il­letve százhatvan magyar forint kölcsönt nyújt mellétéi Barna Ferencnek, aki ennek fejében neki zálogosítja el Nógrád megyei jószágai közül mikóházai részbirtokát és Kisarany puszta felét. (SUGÁR 2001. No. 124-125.) Nógrád vármegye 1658. évi össze­írásában füleki lovashadnagyként szerepel, 33 dénáros összeggel, a füleki járás fél­nemesei (seminobiles/agiles) között, az 1663. évi összeírásban ugyanott ugyanakkora összeggel tüntetik fel, de már a birtokos nemesek között, közvetlenül horti Kovács Já­nos füleki lovashadnagy után. (Az utóbbi helyen szereplő névalak (Michael Kis de Kürth) és a státusz változása teszik egyértelművé az azonosítást.) Kis Miklós (v. coll/ n, v coll.)- Kis Miklós- a szécsényi seregszék jegyzője (1651) F- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1661) 54, 61-62, 64, 66, 74, 84, 85, 89, 92, 98- felperes (1660) 80 334

Next

/
Oldalképek
Tartalom