A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve
sen csupán grazi egyetemi tanulmányai (1626-1630) után, 1630-at követően töltötte be azt.80 Ennek ellenére országos karrierje előrehaladásával (különösen 1641. évi királyi pohárnokmesterré történt kinevezése után81) egyre kevesebbet tartózkodott állomáshelyén.82 Ehelyütt szükséges rögtön és hangsúlyozottan kiemelnünk, hogy a szécsényi végvár vezetőit a korabeli források részben főkapitánynak (supremus capitaneus) - a seregszék például következetesen így (ld. pl. 3-4., 11-15., 27. stb.) -, részben kapitánynak (capitaneus) nevezték, miként ez az ország más területein, például a nemrég részletesebben megismert Keszthely végvára esetében is történt.83 Magunk részben emiatt, részben Szécsény alább érintett jelentősége okán, részben pedig azért, hogy tisztsége ne lehessen összekeverhető a végvidéki (bányavidéki) főkapitány/generális említett posztjával, - miként eddig is tettük - az alábbiakban mindig a szécsényi (fő)kapitány alakot használjuk. A bányavidéki végeken egyébként nagyobb következetességgel csupán a füleki és részben a lévai végvárak irányítóit titulálták még főkapitányoknak (lat. supremus capitaneus, ném. Oberhauptmann), a többi véghelyét viszont csak kapitánynak (lat. capitaneus, ném. Hauptmann), így tanulmányunkban magunk is ezt a gyakorlatot követjük. Másrészt ehelyütt érdemes megjegyezni azt is, hogy a szécsényi (fő)kapi- tányi tisztséget már Forgách Ádám édesapja, a későbbi nádor (1618-1621), Zsigmond is betöltötte, nevezetesem 1601-től egészen addig, amíg 1609-ben el nem nyerte a felső-magyarországi (kassai) főkapitány posztját.84 Őt követve 1610-től úgyszintén rokonuk, Forgách Miklós viselte azt, feltehetően Ádám említett névleges kinevezéséig (1622).85 Mindez azzal a forrásunk szempontjából ugyancsak meghatározó tényezővel állt kapcsolatban, hogy a kihalt Losonczy család szécsényi mezővárosát és ottani várát (az uradalom nagyobb részével egyetemben) az 1590-es évek közepén ideiglenesen, majd 1601-től végleg Losonczy Anna férje, Forgách Zsigmond (1565-1621), 80 Pályájára részletesen ld. még a Személynévmutató forrásadatait. 81 Fallenbüchl 1988.91. 82 Joggal panaszkodott Esterházy Pál bányavidéki vicegenerális 1642 tavaszán, hogy „Szécsénben nem lakván Forgách uram, oda bizony ember kellene, akitől tudnának félni, és maga is megérdemelné a főkapitányságot..." Jedlicska1911. 324.: No. 665. 83 Ennek terminológiai problémáját bemutatta: VÉGH 2007. 112-116. és VÉGH 2010. 39-40., 159.: No. 5/b. 84 1601. ápr. 20. Engedelmességre intő levél a szécsényi német katonasághoz Forgách kinevezése kapcsán ÖStA KA Best. No. 685., ill. Forgách utasítására letett esküje (juramentum instructionis), ápr. 20.: MOL P 287. Ser. 1. Fasc. A. No. 50.; 1609: PÁLFFY 1997b. 273. 851610. szept. 1. Engedelmességre intő levél a szécsényi katonasághoz Forgách kinevezése kapcsán. ÖStA KA Best. No. 944. és BÁRTFAI SZABÓ 1910.482. 31
