A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

(fl661) Családneve a Solt megyei Halom falura utal. Azonos azzal a Halmi Gáborral, Halmi János és Meszesi (Messest) Ilona (nob) fiával, akinek gyámjává III. Ferdi- nánd 1632. ápr. 29-én édesanyját és annak harmadik férjét: Soós Pétert nevezi ki. (MOL A 57. 7. köt. 1048.) Két, 1636. febr. 21-én és 1636. márc. 20-án kelt tanúvallatás kiadott regesztáiban azonban Messeti Ilona (id.) Halmi Gábor özvegyeként, illetve Halmi Gábor és János nevű fiainak természetes gyámjaként szerepel. (BOROSY 1998. No. 15-16.) Mivel a tanúvallomások tartalma is igazolja, hogy az asszony néhai férjét Gábornak hívják, ezért azt kell feltételezzük, hogy a királyi könyvben téves, összecserélt adat szerepel. Az anya neve tekintetében azonban látatlanul is inkább az utóbbi forrást tekintjük mérvadónak. Halmi Gábor felesége 1650-ben (DERL C/64. 2b. 31. d. 14. t. No. 2.) és 1659-ban (SUGÁR 2001. No. 135.) Reőthy Anna: Reő- thy Orbán leánya. Halmi Gábor 1661. ápr. 4-én még sógornője: Bancsi Zsigmondné Reőthy Erzsébet bevallásának egyik tanúja. (DERL C/64. 2b. 52. d. 2. t. No. 5.) 1661. szept. 20-án azonban már néhaiként említik. (DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 5.) ♦ 1636-ban (id.) Halmi Gábor özvegye: Meszesi Ilona a Pest megyei Káva puszta egyedüli birtokosaként kezdeményez tanúvallatást. (BOROSY 1998. No. 15-16.) 1639- ben Halmi Gábor a Pest megyei Tass kuriális puszta egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 128.) 1639-ben a Solt megyei Bábony puszta egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 34. és 36.) 1652. szept. 24-én Szabó István (a) gyarmati katona által ellentmond id. Ráday András birtokbaiktatásának, a Pest megyei Tete és Löb puszták vonatkozásában. (Ekkor ő Löb másik birtokosa. DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 3.) 1654-ben a Pest megyei Tete puszta egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 59. d. 3. t. No. 3.) 1657- 1658-ban a Pest megyei Dányon említik jobbágyát. (NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 5.) 1657-ben a Békés megyei Füzesmegyer (puszta) határának megsértése miatt tiltakozik Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (BOROSY 1983. No. 310.) 1658. ápr. 5-én Tornán Halmi Gábor és felesége: Reőthy Kata ezerötszáz forint kölcsönt vesznek fel Fáy István özvegyétől: Reőthy Katától, főként a Zemplén megyében fekvő Maczay jószág kiváltására. A november 12-i határidővel kért kölcsönt azonban nem tudják időben megadni, és a hitelező rokon Halmi hozzájárulásával ezer forint erejéig elfoglalja Halminak és feleségének következő Fülek-környéki részjószágait: Nógrád megyében Füleken a „fölső városban" a néhai Reőthy Orbán puszta házhelyének (háztelkének) harmadrésze, Kápolnásragyolcon (Radzovce, SK) egy puszta házhely „az puszta major előtt", a hozzá tartozó szántóföldekkel és rétekkel, illetve a Pusztara- gyolc és Monossa pusztákban bírt részekkel együtt, Cereden három jobbágy és két zsellér, Óbáston (Stará Basta, SK) egy jobbágy, Szécsényhalásziban pedig egy zsellér. Gömör megyében Kisbénán (Belina, SK) egy részjószág (Reőthy Orbán egykori porciójának harmadrésze), Heves megyében Bátony faluban két jobbágy, a Lengyeldi pusztában bírt résszel együtt. (DERL C/64. 2b. 14. d. 1.1. p. 116-119.) Egy keltezetlen, valószínűleg a 17. század közepén keletkezett jegyzék a következőképpen sorolja fel a Halmi-család (Halmi Gábor) hódoltsági birtokait: Külső-Szolnok megyében részbirtokok Szajol, Tiszapüspöki és (Tisza)várkony falvakban, Pest megyében Dány egész falu, részbirtokok Mikebuda és Nyáregyház falvakban, Bénye, Halomháza, Kakucs, Káva, Löb, Pilis egész puszták, illetve részbirtok Tete pusztában. Solt megyében részjószágok Tass faluban, Halásztelek és Szentgyörgyteleke (Szentgyörgy/Szántószent- györgy) pusztában, valamint Hügye és Imrefalva pusztákban. (DERL C/ 64. 2b. 44. d. sine n. A lista hitelességét igazoló adatok: BOROSY 1983. No. 423. 466. 481-482. etc. Bo316