A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
ápr. 5-én a nádor megbízásából Zrínyi Péter horvát bánnal Stubnyafürdőről Bécsbe indul, Jacques Brethel de Gremonville-hoz, XIV. Lajos diplomatájához, hogy bizalmas tárgyalásokat folytassanak a magyar rendek és a francia király együttműködéséről. (PAULER1876.1. köt. 86-91.) 1666 májusában-nyarán Iványi Fekete László a lázadó Balassa Imre elleni hadműveletek egyik alkapitánya Wesselényi Ferenc nádor megbízásából. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1000. 1004-1005. 1023. 1051. 1062. 1070. és PML IV. l-c/2. 2. d. 1666/No. 10.) A beavatottak egyikeként részt vesz a nádor 1666. aug. 23-án kezdődő murányaljai bizalmas tanácskozásain. (Pauler 1876. 1. köt. 101-102.) 1667 márciusában részt vesz a Wesselényi által meghirdetett besztercebányai tanácskozáson, és a nádor halála után az 1668. aug. 18-án megnyíló szendrői gyűlésen is. (Nagy 1898. 465. Pauler 1876. 1. köt. 200.) Közvetlenül a szendrői gyűlés után 1668 szeptemberében Pozsonyba megy, és feltárja a szervezkedés részleteit Szelepcsényi György esztergomi érseknek, rajta keresztül pedig az udvarnak, ezzel az „összeesküvés" első árulója lesz. (PAULER 1876. 1. köt. 205-209.) 1669. márc. 15-én „a kecskemétiek gondviselőjeként" szerepel - funkciója valószínűleg csak Wesselényi Ferenc özvegyének: Széchy Máriának kecskeméti birtokrészére terjed ki. (Hornyik 1865. 200.) 1670. márc. 19-től az uralkodó által meghirdetett besztercebányai gyűlésen Bezzegh György és Némethy Pál mellett ő képviseli Nógrád vármegyét. (PAULER 1876. 1. köt. 341.) Fekete Lászlónak az 1653 és 1661 közötti időszakból jelentős számú levele maradt fenn a Koháry-család levéltárának különböző sorozataiban. ♦ 1631. dec. 13-án Kassán Fekete László megosztozik leánytestvéreivel: Fekete Zsófiával és Fekete Judittal az Ung megyei Hencsellő és Izbugya (Zbudza, SK) birtokokon és a hencsellői curián, atyai örökségükön. (MOCSÁRY 1901. 125.) 1649. máj. 7-én III. Ferdinándtól Vécsey Sándorral együtt királyi joggal új adományt nyer Ajnácskő (Hajnacka, SK) várára és tartozékaira (Gömör, Kishont és Nógrád megyében), amelyeket családjuk már régóta bírt, ám erre vonatkozó okleveleik a háborús események során [1644/1645] elvesztek, vagy mások kezére kerültek. (MOL A 57. 10. köt. 363-365.) 1649. szept. 30-án a Kassán székelő Egri Káptalan beiktatja őket a jószágok birtokába. (SUGÁR 2001. No. 111. 113.) 1650. szept. 5-én Wesselényi Ferenctől ezer tallérért megkapja az előző alkapitánynak: a néhai Vadászi Pálnak füleki házát, szőlőjét és majorját. (MOCSÁRY 1901. 126.) 1654 decemberében Kishont megye egyik legnagyobb birtokosaként lép fel a terület Nógrád vármegyéhez csatolása érdekében. (KOMÁROMY 1909. 111-112.) 1662-ben a Nógrád megyei Geregyén említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1.1. No. 31.) 1663-ban a Kishont megyei Szelcén (Selce, SK) említik jobbágyát. (NML IV. 1. o/ff. 1. cs. No. 3.) 1664- 1669-ben a Pest megyei Ácsán említik jobbágyait. (Borosy 1983. No. 888. Horváth 1981. No. 247. BOROSY 1999. No. 206. 211. 219. Ácsa kürti Vámossy István volt birtoka. BOROSY 1998. No. 19.) 1664. szept. 16-án nádori adományként megkapja a Heves megyei (Tarna)örsöt, 1664-ben vagy 1666-ban pedig egy másik nádori adománnyal a szomszédos Heves megyei Viszneket is. (MOCSÁRY 1901.126. SOÓS1975. 519. Visz- neket végül nem tudja reálisan birtokba venni.) 1665. okt. 10-én Semsey György Iványi Fekete Lászlóra és feleségére ruházza a Gömör megyei Détér (Gemerská Dechtá- re, SK) és Péterfalva (Petrovce, SK) falvakban lévő elzálogosított részjószágainak kiváltási jogát. (DERL C/64. 2b. 48. d. 2. t. No. 1.) 1667-ben a Pest megyei Vacs puszta (Pusztavacs) egyik birtokosaként lép fel. (BOROSY 1984. No. 1174. Vacshoz: BOROSY 1999. No. 232.) 1669-ben a Nógrád megyei Rádon említik jobbágyát. (BOROSY 1999. 300
